A konferenciát Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy csak úgy lehet Magyarországot valóban fölemelni, ha figyelembe vesszük annak sokszínűségét, és az ezerféle helyi adottságot beleépítjük a döntéseinkbe. A Századvég ehhez a munkához egy nagymintás, járási szinten is reprezentatív kutatással járul hozzá, mely 2023-ban immár második alkalommal készült el, fókuszában a vidéki lét és az elmúlt két év válságai okozta alapvető változások álltak.
Nyitóelőadásában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter bemutatta a logisztikai és szállítmányozási szektor fejlesztésével kapcsolatos kormányzati elképzeléseket, melyek szerint a kormány az ágazati szereplők bevonásával egy olyan javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása.
A hétköznapi emberek számára a vidék nem jelent elszigeteltséget – ez volt a Századvég 2023-ban készített nagymintás vidékkutatásának egyik legfontosabb megállapítása. A hatvanezer fő bevonásával készített kutatás eredményeit Dr. Pillók Péter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Társadalomkutatás Üzletágának igazgatója ismertette a konferencián. A kutatás vizsgálta életmód és identitás kérdését, melynek egyik nagy tanulsága, hogy a felmérés eredményei alapján a magyarok 67 százaléka gondolja magát vidékinek, és a megkérdezettek többsége pozitívan viszonyul ehhez az öndefinícióhoz.
Ezt követően Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletágának vezetője előadásában hangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztés fókuszában a vidéki embernek és a vidék élhetőségének kell állnia. Az üzletágvezető beszélt az Európa-szerte egyre súlyosabb elnéptelenedésről, mely elsősorban a vidéki területeket érinti, s melynek mintázatai Magyarországon is azonosíthatóak. A városok felé történő elvándorlás a területfejlesztési és a vidékfejlesztési szakpolitika eszközrendszerével csillapítható, és ehhez a munkához a Századvég is hozzájárul többek között nemzetközi jó gyakorlatok feltérképezésével.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is felszólalt a konferencián. Előadásában kiemelte, hogy a vidéki élet egyik legfontosabb tényezője a méltányos megélhetés és hogy a fiatalok helyben maradjanak. Ezeket a célokat segíti a családtámogatási rendszer, illetve a mezőgazdaság népszerűsítése a fiatalok körében is. Az eredmények közül kiemelte, hogy egyre nagyobb a kereslet a falusi kikapcsolódási lehetőségek iránt, és egyre népszerűbbek a hazai előállítású élelmiszerek, melyek mind a vidéki gazdaság fejlődését segítik elő.
A rendezvényen Rigó Csaba, a GVH elnöke Dr. Hortay Olivérrel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletágvezetőjével beszélgetett az árfigyelő rendszer eddigi eredményeiről. Az adatok azt mutatják, hogy az árfigyelő egyrészt napi versenyt indított a kiskereskedelmi láncok között, másrészt kimutathatóan mérsékli a további áremelkedést.
A beszélgetést Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter áttekintése követte az új területfejlesztési politika fő pilléreiről. Meglátása szerint a vidéket jobb szolgáltatásokkal kell ellátni, a városban pedig nagyobb nyugalmat kell teremteni Magyarország élhetőségének javítása érdekében. Ezt a célt szolgálja a területpolitika három pillére: az új területfejlesztési koncepció, a finanszírozási háttér és a vidéket megszólító területfejlesztési intézményrendszer. Ezt részletezve a miniszter kifejtette, hogy területfejlesztési alapot hoznának létre, amely kiszámíthatóbbá tenné a fejlesztések végrehajtását, továbbá egy ügynökség típusú szolgálatot, mely helyben támogatná a projektek megvalósulását.
A délelőtti előadásokat Nagy István agrárminiszter A vidék érték című videóüzenete követte, melyben kifejezte, hogy a vidék az állandóságot jelenti Magyarország számára, és felbecsülhetetlen értékkel bír. A cél az, hogy versenyképes és modern, 21. századi élelmiszer-feldolgozóipar jöjjön létre, kész termékeket termeljenek exportra. Nagy István szerint a generációváltás kiemelten fontos, a vidék szemlélete pedig komplex látásmódot igényel.
Délután három kerekasztal-beszélgetés következett.
Az első beszélgetés Város- és térségfejlesztési jó gyakorlatok címmel a vidék elnéptelenedésének problémáját állította középpontjába. Ez nemcsak magyarországi, hanem összeurópai, sőt világméretű jelenség. Az egyes kormányzatok különböző beavatkozásokat alkalmaznak arra, hogy ezt a folyamatot megváltoztassák, a vidék lakosságmegtartó és gazdaságnövelő erejét növeljék. Ezekről a modellekről esett szó a kerekasztal-beszélgetésen, melynek résztvevői Schultz Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidékfejlesztés Üzletágának vezetője, Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos, Szita Károly, Kaposvár polgármestere.
A következő szekcióban Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletágának vezetője beszélgetett Dr. Kövesi Gabriellával, a Magyar Telekom Zrt. szabályozási igazgatójával és Vizkeleti Lászlóval, a Hays Expert Permanent Recruitment igazgatójával. A panelbeszélgetés során arra keresték a választ, hogy jelenleg milyen trendek láthatók a munkaerőpiacon, milyenek a munkáltatói és milyenek a munkavállalói elvárások az atipikus foglalkoztatási formákat illetően, melyek a távoli munkavégzés lehetősége révén a vidéki területek számára lakosságmegtartó, vonzó jellegét erősíthetik, továbbá mutatkoznak-e regionális különbségek a munkaadói, illetve a munkavállalói attitűdöket, elvárásokat illetően.
A konferencia utolsó beszélgetésének központjában a pénzügyi tudatosság állt. A magas inflációs és kamatkörnyezetben, illetve a változékony árfolyamok mellett, a háztartások alkalmazkodóképessége a gazdasági folyamatokban előtérbe kerültek. A lakosság pénzügyi tudatossága ugyanis döntő jelentőségű lehet a megtakarítások allokációjakor és a hitelek felvételekor is. A Századvég 1000 fős lakossági pénzügyi helyzet trendmonitorjának lakhely (Budapest, vármegyeszékhely, egyéb város és község, falvak) szerinti adatai alapján markáns eltérések mutatkoztak mind hitelfelvételi, mind pedig megtakarítási szerkezet szempontból. Ezekről a témákról kérdezte Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Makrogazdasági Üzletágának vezetője Dr. Pásztor Szabolcsot, a Oeconomus Gazdaságkutató vezető kutatóját és Deák Bálintot, az Economx vezető elemzőjét.
Századvég-szerkesztés, MTI, Origo, VG alapján.
