Kiemelt gondolat
„Az AfD nem fog csak úgy eltűnni. A jó hír az, hogy még a CDU/CSU-n belül is vannak, akik a tűzfal-stratégiát nem látják többnek annál, mint ami valójában: egy vesztes koncepció, ami vesztesek számára készült. […] Minél magasabbra építették a tűzfalat, az AfD annál erősebbé vált.”
Kontextus
Évek óta heves viták tárgyát képezi annak a kérdése Németországban, hogy vajon az AfD politikai karanténba való helyezése mennyire magyarázható az erkölcsi, politikai, valamint a demokratikus normák figyelembevétele mentén. Miközben a politikai fősodor az úgynevezett „tűzfal-stratégiát” a demokratikus értékek utolsó védőbástyájaként értelmezi, egyre több elemző figyelmeztet arra, hogy mindez könnyen kétélű fegyverré válhat.
Összefoglaló
A Die Welt publicistája, Anna Schneider szerint a CDU/CSU még befolyással bírhat arra, hogy hogyan alakul az AfD politikai ereje, ráadásul egyes pártvezetők már felismerték, hogy a saját pártjuk sorsa szoros összefüggésben áll az AfD helyzetével. A szerző úgy gondolja, míg a kormányzó pártokat gyakran a demokráciával azonosítják, és a CDU/CSU egy része – dacára a választói akaratnak – továbbra is a tűzfal-stratégia alkalmazása mellett kardoskodik, a párton belül egyes vezetők már másként látják a kérdést. Andreas Rödder, a CDU volt alapérték-bizottsági elnöke például úgy véli, hogy minél magasabb a tűzfal, annál erősebb az AfD, ezért azt javasolja, hogy a CDU/CSU próbálja meg a saját játékszabályait ráerőltetni az AfD-re, amíg erre lehetőség van. Ez az irányváltás kulcsfontosságú lehet a párt jövője szempontjából. Ha azonban a CDU/CSU továbbra is a régi stratégiát követi, és a választói akaratától elfordulva csak baloldali koalíciós opciókat keres, az AfD könnyen demonstrálhatja a politikai képességeit, akár abszolút többséget szerezve. Ez a forgatókönyv a kormányzópártok számára nemcsak a választás elvesztését jelentené, hanem bebizonyítaná a „tűzfal” végső alkalmatlanságát is.
