Kiemelt gondolat
„A világ végleg a feje tetejére állt? Dmitrij Medvegyev, Oroszország volt elnöke, akit általában a fenyegető közösségi média bejegyzéseiről ismernek, egyre inkább tompít a [háborúval kapcsolatos] hangerőn, miközben számos nyugati közéleti személyiség határozottan egyre hangosabban beszél róla.”
Kontextus
A jelenlegi orosz-ukrán konfliktus körüli retorikában szembetűnő változás figyelhető meg mind az európai, mind az orosz vezetők részéről. Míg Moszkva egyre visszafogottabb módon reagál az Európára és a nyugati civilizációra leselkedő veszélyekkel kapcsolatban, addig számos európai politikus napról napra markánsabban fogalmaz a háborús veszélyek fokozódásával összefüggésben.
Összefoglaló
Mark Galeotti, az orosz régióra szakosodott Mayak Intelligence tanácsadócég ügyvezetője egy átfogó írás keretében vizsgálja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos legfrissebb politikai szóhasználat mögöttes motivációit. A szerző szerint az elmúlt időszakban a nyugati politikusok, köztük Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel kormányfő egyre intenzívebben, „új típusú háborúról” beszélnek, a média pedig hangzatos módon a harmadik világháború közeli veszélyét hangsúlyozza. Ezzel szemben Dmitrij Medvegyev, Oroszország korábbi elnöke, sokkal higgadtabb hangot üt meg, leszögezve, hogy közvetlen háború rövid távon nem valószínű, ugyanakkor a fegyveres konfliktus kockázatát, különösen a tömegpusztító fegyverek alkalmazásának lehetőségét, nem szabad alábecsülni. Galeotti úgy véli, miközben az orosz vezetők egyértelműen a saját politikájuk szolgálatába helyezik a nyelvi eszköztárukat, addig a nyugati politikusok sem cselekednek másképp. Mint írja, Nyugat-Európa is egyre inkább a saját bőrén érzi a konfliktus költségeit, ezért találkoznak az állampolgárok egyre erősebb háborús nyelvezettel is. A retorika célja pedig nem más, minthogy a lakosság elfogadja a feszültségekkel és áldozatokkal járó politikai és gazdasági következményeket, miközben a hagyományos háború tényleges esélye továbbra is korlátozott.
