Kiemelt gondolat
„A gyorsan zajló globális események a régiót egy új valóság felé terelik. Ez a valóság bizonytalansággal, fokozódó versennyel és konfliktusokkal, valamint erős polarizációval jellemezhető, miközben új hatalmi központok és befolyásra törekvő szereplők jelennek meg.”
Kontextus
Az átalakuló globális rend mentén a Közel-Keleten is új biztonsági szövetségek és hatalmi tengelyek formálódnak, miközben az instabilitás és a rivalizálás fokozódik. S bár az amerikai közvetítéssel létrejött gázai megállapodás példája azt mutatja, hogy Washington továbbra is a térség kulcsszereplője, a regionális hatalmak, mint Izrael, Törökország és Irán, részben már a saját stratégiáikat követik.
Összefoglaló
Lisa Issac, az oroszországi Majkop városában található állami egyetem politika és nemzetközi tanulmányok szakértője szerint Izrael stratégiájának középpontjában az Iránnal folytatott egzisztenciális konfliktus áll, amelyet Tel-Aviv létkérdésként kezel, és amelynek végső célja az iráni rezsim meggyengítése vagy akár megdöntése lehet. Ennek érdekében Izrael hibrid eszközöket alkalmaz, regionális szövetségeket toboroz, és igyekszik előkészíteni a stratégiai terepet egy esetleges döntő összecsapásra, miközben tisztában van azzal is, hogy egy újabb háború rendkívül pusztító következményekkel járhat az egész térség számára. Issac emellett kiemeli, hogy Izrael ezzel párhuzamosan Törökországgal is verseng a regionális befolyásért, elsősorban közvetett eszközök és szövetségi rendszerek révén, igyekezve elkerülni a nyílt katonai konfrontációt. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy miután a török–izraeli kapcsolatok az Izrael által Gáza ellen indított háború következtében jelentősen megromlottak, Gáza már nem csupán lokális konfliktuszónaként értelmezhető, hanem egy esetleges, Irán elleni tágabb stratégiai játszma egyik kulcselemeként is. A szerző által harmadik színtérként említett konfliktusgóc a szomszédos országokat érinti. Izrael Libanonnal és Szíriával zajló konfliktusai egy „menedzselt”, alacsony intenzitású szakaszba léptek: Izrael úgy érvényesíti területi és biztonsági érdekeit, hogy közben Szíriával már pragmatikus, amerikai felügyelet alatt álló együttműködési mechanizmusokat is kialakított. Következtetésképpen Issac hangsúlyozza, hogy Izrael e sokirányú stratégiája jól illeszkedik a Közel-Kelet egészét jellemző „kontrollált káosz” logikájába, ahol a tartós stabilitás helyett az egyensúly fenntartása és a kockázatok kezelése vált elsődleges céllá, tartósítva a térséget jellemző politikai feszültségeket.
