Kiemelt gondolat
„Ennek az évszázadnak egyik meghatározó küzdelme a Föld mélyének „tartóbordáin” dől majd el. […] Ugyanis a tengerfenék mára a nagyhatalmi versengés, a szabotázs és a megfigyelés egyik fő hadszínterévé vált. […] Az óceánokat átszelő digitális adatforgalom 99 százaléka optikai szálas tengeralatti kábeleken halad, beleértve a pénzügyi mozgásokat, valamint a kormányzati, diplomáciai és katonai kommunikációt is.”
Kontextus
Egyre több szakértői állásfoglalás, valamint katonapolitikai előrejelzés utal arra, hogy a XXI. századi országok közti hadviselés eddig ismert színterei nem beszűkülőben, hanem éppen ellenkezőleg, kitágulóban vannak. Ezáltal olyan új hadszínterek is megnyílhatnak a jövőben, amelyek soha nem látott fenyegetést nyújtanak majd a globális rend és a digitális kapcsolódás keretrendszerére.
Összefoglaló
Lynn Kuok, a Cambridge Egyetem és a Brookings Institution vezető kutatójának megfigyelése szerint a tenger alatti adatkábelek, amelyek a globális digitális adatforgalom mintegy 99 százalékát hordozzák, a XXI. század rejtett, de kulcsfontosságú geopolitikai ütközőzónáivá váltak. Mint írja, Európában a kockázatok különösen látványossá váltak a 2022-es Északi Áramlattal kapcsolatos robbanások után, majd a Balti-tengeren történt újabb incidensek révén, amelyek rámutattak a tenger alatti infrastruktúra sérülékenységére és a felelősségre vonás nehézségeire. De hasonló problémák láthatók Ázsiában is: Tajvan évente több kábelrongálást regisztrál, többségüket Kínához kötik, ami a Peking által folytatott nyomásgyakorlás részének tekinthető. A helyzetet súlyosbítja, hogy a kábelek megrongálásának szándékos eseteit rendkívül nehéz egyértelműen bizonyítani és jogilag szankcionálni, különösen a nemzetközi vizeken, ahol a joghatóság elsősorban a hajók lobogó szerinti államát illeti meg. Kuok hangsúlyozza, hogy a jelenlegi nemzetközi jogi és intézményi keretek nem tartanak lépést a technológiai és geopolitikai változásokkal. Így joghézagok lehetővé teszik az államok számára, hogy adminisztratív és jogi eszközökkel akadályozzák a kábelek fektetését, karbantartását vagy javítását, ami különösen jól látható a Dél-kínai-tengeren. A szerző végkövetkeztetése szerint a tenger alatti kábelek védelme nem pusztán technikai vagy jogi kérdés, hanem stratégiai jelentőségű hatalmi tényező. Amennyiben nem sikerül modernizálni a szabályozást és megerősíteni a nemzetközi együttműködést, a globális kommunikáció és gazdaság alapját képező „új érhálózat” egyre inkább a konfliktusok és a nagyhatalmi rivalizálás áldozataivá válhat.
