Politikai gondolkodás

Rólunk

A Politikai Gondolkodás Kutatóintézet célja az egyetemes és magyar eszmetörténeti és politikaelméleti gondolkodáshoz való aktív hozzájárulás. Ennek része a gondolkodási hagyomány ápolása, elfeledett problémák és szempontok érvényre juttatása és a domináns politikai ideológiával szemben megfogalmazható kritikai észrevételek megfogalmazása, illetve (újra)felfedezése.

A Kutatóintézet célja olyan nézőpontok és problémák felvetése, amelyek megtörik a jelenlegi ideológia dominanciáját, amely nézetünk szerint szűkíti a politikáról való gondolkodás perspektíváit. Úgy gondoljuk, hogy az európai és magyar gondolkodási hagyomány gazdagsága felszabadít e szűkítő és leegyszerűsítő ideológia dogmái alól.

Megadja Gábor

igazgató

2014 óta dolgozik a Századvég Alapítványnál kutatóként. Szociológia (ELTE) és történelem (Uppsala, MA) végzett, majd az ELTE Politikatudományi Doktori Iskolájában szerzett PhD fokozatot. Három kötete jelent meg, Az utópia hegemoniája (NKE Szolgáltató Kft., 2014.), A szabadság reakciós harcosai (Századvég, 2019.), és a Dac: kézikönyv eretnekek számára (Századvég, 2020.)

Kutatásaink az alábbi területekre fókuszálnak

Posztliberalizmus

A fukuyamai optimizmus gyorsan kiábrándultságba fordult, és a liberális demokrácia ideológiájának kihívói akadtak. A liberálisok és a baloldal elveszítették korábbi mozgósítóképességüket (amelyet főleg az utópiának köszönhettek), és manapság inkább a status quo görcsös védelme jellemzi őket. Milyen irányból érik kihívások a liberalizmust, milyen érveik vannak és mit kínálnak helyette?

Modernitás-és technológiakritika

A konzervatív gondolkodás egyik fő témája születése óta a modernitás kritikája. A modernitás ígérete az emberiség felszabadítása és a “haladás” volt, az utópikus remények azonban nem látszottak igazolódni. A modernitás bírálata azért fontos, mert a mai mainstream politikai irányzatok hallgatólagosan ugyanezen premisszák alapján fogalmazzák meg politikai igényeiket és cselekszenek. A kutatás révén láthatóvá tesszük ezeknek a kritikáknak a mozgatórugóit és főbb érveit. Reményeink szerint kutatásaink eredményeképpen ki fog derülni, hogyan vallott kudarcot a modernitás projektje, és mik a lehetséges alternatívái.

Biztonsági rezsim

A modern politikai rezsimek leginkább a biztonságra hivatkozva vezetnek be szabadságkorlátozó intézkedéseket – ilyen hivatkozási alapok a “klímakatasztrófa”, a járványok (COVID), és akár politikai irányzatok is (“populizmus”). E modern rezsimek legitimációs alapja a védelem az “apokalipszistől”, bármilyen formában jelenjen is meg.

Magyar eszmetörténet

A kutatóintézet célja, hogy a nemzetközi témák és szerzők túlsúlyát kicsit enyhítse, és hozzájáruljon a specifikusan magyar eszmetörténeti problémák, témák felvetéséhez és tárgyalásához. Meggyőződésünk szerint politikai helyzetünk nem vezethető le pusztán az „egyetemes” vagy „globális” politikai felismerésekből: vannak sajátosan magyar problémák, és a magyar problémák a magyar gondolkodástörténeti hagyomány ismeretével érthetők meg.