Magyarországon is, számos fejlett demokratikus jogállamhoz hasonlóan a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény prioritásként kezeli az ország gazdasági biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékok és cselekmények kiszűrését.
Kijelenthető, hogy hazánk biztonságpolitikai környezete megváltozott az elmúlt években. A biztonság fogalma egyre átfogóbb értelmezést nyert. Ahogy a jogalkotó is korábban megfogalmazta, a folyamatosan változó biztonsági környezetben a kihívások, kockázati tényezők és fenyegetések ma már több síkon – az egyének, közösségek, államok és régiók szintjén, valamint globális szinten – jelennek meg, és az egyének, kormányzati és nem kormányzati szervezetek, valamint transznacionális szereplők széles körét érintik.
Globalizált világunkban a biztonság nem a határainknál kezdődik, a távoli biztonsági kockázatok, kihívások és veszélyforrások drámai gyorsasággal kerülhetnek határainkon belülre, így a nemzetállamok elsődleges biztonsági érdekének tekinthetjük a szuverenitás, a területi integritás és az alkotmányos rend védelmét. Mindezen garanciális feltételek az elmúlt időszakban korábban nem tapasztalt támadások célpontjai lettek a világ számos pontján.
Példaként hozhatjuk fel, miszerint egyértelmű bizonyítékok vannak rá, hogy Izraelben 2012-ben és 2015-ben Soros György milliárdoshoz köthető szervezetek a jobboldali kormány leváltását próbálták elősegíteni, illetve belpolitikai befolyásolási tevékenységet fejtettek ki.
A magyar jogalkotónak szintén empirikus tapasztalatai vannak abban a tekintetben, hogy a Soros György nevéhez köthető NGO-k körül belátható időn belül átláthatatlanság, káosz, az általános nemzetbiztonság fenyegetettsége áll elő.
