DESI 2021: Magyarország digitalizációjának felgyorsítása további feladatokat ró minden érintettre

Idén a hagyományokhoz képest jóval később, november 12-én látott napvilágot az Európai Bizottság szokásos éves jelentése az uniós országok digitális felkészültségéről. A DESI 2021-es jelentésben szereplő adatok alapján

Magyarország összesítésben két helyet (21.-ről a 23.-ra) rontott a 2020-as eredményekhez képest.

Az idei elemzésben szereplő 4 dimenzióból háromban (internet-hozzáférés, humántőke, digitális közszolgáltatások) romlott a magyar helyezés, egyben (az egyébként is az utolsók közé tartozó digitális technológiák integráltsága) pedig nem változott.

Fontos kiemelni, hogy a visszaesést elsősorban nem a magyar teljesítmény csökkenése, hanem az uniós versenytársaknak az egyes indikátorokban és így az uniós átlagokban is manifesztálódó fejlődése okozza.

A szerzők több helyen módosítottak a módszertanon (pl. a korábbi 5 dimenzió helyett most már csak 4, a tavalyi 37 indikátor helyett idén 33 mutatószám szerepel a jelentésben, módosult egyes aldimenziók súlyozása, illetve néhány indikátor normalizációs értéke) elsősorban azért, hogy a DESI alkalmas legyen az Európa Digitális Évtizede kezdeményezésben kitűzött ambiciózus célok nyomon követésére.

A DESI 2021 jelentés Magyarországra vonatkozó legfontosabb összefoglaló megállapításai

• A DESI 2021 jelentésben egyetlen olyan terület van, amelyben a magyar adat jobb az uniós átlagnál: a korszerű digitális infrastruktúra elérhetőségét és igénybevételét mérő „Internet-hozzáférés” dimenzióban elért 12. hely öt pozícióval rosszabb ugyan a tavalyinál, de az összesített pontszám ebben a dimenzióban kicsivel jobb az EU átlagánál (de jóval rosszabb a tavalyi pontszámnál).
• A lakosság és a munkavállalók digitális és informatikai felkészültségét mérő „humántőke” dimenzióban hazánk 3 helyet rontott a tavalyi – az EU-átlaghoz képest is gyengébb – helyezéséhez képest, és 2021-ben ebben a dimenzióban a 22. helyre csúszott vissza.
• A kisvállalkozások digitális felkészültségét nyomon követő „digitális technológiák integráltsága” dimenzióban nem változott a magyar helyezés (26. hely a 27 tagország között), hazánk továbbra is az egyik legrosszabbul teljesítő ország ebben a dimenzióban.
• A digitális állami szolgáltatások elérhetőségét és igénybevételét tükröző „digitális közszolgáltatások” dimenzióban a magyar pozíció egy helyet romlott az előző évhez képest, az itt elért pontszám csupán a 25. helyhez volt elegendő a tavalyi 24.-kel szemben.
• A környező országok közül hazánknak jobb helyezést sikerült elérnie, mint Lengyelország, Románia vagy Bulgária, ugyanakkor a V4 országok közül Csehország és Szlovákia is valamivel előttünk végzett az összesített rangsorban.

Az egyes dimenziókhoz kapcsolódó helyezéseket idősorosan az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Ebből az adatsorból jól látszik, hogy hazánk összesítésben az elmúlt 7 évben nem tudott elmozdulni a 20. hely környékéről, az idei évi helyezésünk a legrosszabb az elmúlt négy évben. A digitális infrastruktúra terén eddig megmutatkozó töretlen fejlődés megrekedni látszik (ez a helyezésünkben masszív csökkenésként mutatkozik), a többi három dimenzióban pedig vagy stagnálás, vagy enyhe visszaesés tapasztalható.

Magyarország összesített és pillérenkénti helyezései 2014 és 2021 között a DESI-ben

Forrás: DESI

A DESI 2021 jelentés Magyarországra vonatkozó legfontosabb megállapításai pillérenként

Humántőke

• A humántőke (human capital) dimenzióban 3 helyet (19.-ről a 22. helyre) romlott a magyar pozíció az előző évhez képest.
•  A dimenzió egyetlen új összetevője, az IKT-képzést nyújtó vállalkozások aránya, amelyben jelentős a magyar lemaradás az uniós átlaghoz képest, ahogy – egyetlen kivétellel (IKT-diplomások) – az összes többi mutatószám tekintetében is.
• Az alábbi táblázat jól láttatja, hogy az itt található 7 indikátor közül 4-ben stagnáltak a hazai adatok, három esetben pedig csökkenés következett be az előző évhez képest (az összesített pontszám valamivel a tavalyi alatt maradt).

Forrás: DESI (a táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat)

•  a DG-CNECT szöveges értékelése kiemeli, hogy „a lakosságnak csak mintegy fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel (49% az 56%-os uniós átlaghoz képest), és alacsony a legalább alapszintű szoftveres készségekkel rendelkező magyarok aránya is.”

A Századvég Konjunktúrakutató főbb javaslatai a humántőke pillér fejlesztésére

• Tömeges, alap és az alapvetőnél magasabb szintű digitális kompetenciák fejlesztésére irányuló programok indítása.
• A felsőfokú informatikai képzéseknek a munkaerőpiac igényeire rugalmasan reagáló, mennyiségi és minőségi fejlesztése.
• A fejlesztéspolitikai eszközrendszerben (különösen a GINOP és DIMOP Plusz, valamint az RRF) tervezett, digitális kompetenciák és informatikai szaktudás fejlesztését célzó programok finomhangolása a DESI megállapításai alapján.

Internet-hozzáférés

• Az internet-hozzáférés dimenzióban Magyarország 5 helyet rontott 2020-hoz képest (az összesített pontszám jelentősen a tavalyi alatt maradt). A magyar eredményt leginkább a legalább 100 Mbps feletti, illetve az új komponensként bekerült „legalább 1 Gbps sebességű rendszerek igénybevétele” és (a tavalyi évhez képest ugyan kisebb mértékben, de) az 5G felkészültség javítja, a vezetékes nagy kapacitású hálózatok, illetve az 5G lefedettsége pedig gyengíti.

Forrás: DESI (a táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat)

• A magyar helyezés romlása ebben a dimenzióban elsősorban nem a már eddig is mért indikátorokban történt visszaesésnek tudható be, hanem annak, hogy a tagországok az előző jelentés óta jelentős előrelépést tettek – különösen az ebben a dimenzióban jelentős súlyt képviselő[1] 5G felkészültség és lefedettség terén.

A Századvég Konjunktúrakutató főbb javaslatai az internet-hozzáférés pillér fejlesztésére

•  A vezetékes nagy kapacitású távközlési hálózatok kiépítésének fejlesztéspolitikai (és szükség esetén szabályozási) eszközökkel történő támogatása.
• Az 5G hálózatok építéséhez szükséges spektrumok teljes körű értékesítése és a piaci szereplők ösztönzése az 5G lefedettség növelése érdekében.
• A fejlesztéspolitikai eszközrendszerben (különösen a GINOP és DIMOP Plusz, valamint az RRF) tervezett, a vezetékes és mobil szélessávú hálózatok fejlesztését célzó programok finomhangolása a DESI megállapításai alapján.

Digitális technológiák integráltsága

• A digitális technológiák integráltsága dimenzióban, ami a kkv-k digitális felkészültségének néhány aspektusát mutatja, nem sikerült elmozdulni az utolsó előtti (26.) helyről. Ebben a dimenzióban nincs olyan mutató, amelyben a magyar adatok ne maradnának el esetenként jelentősen az EU-országok átlagához képest (az összesített pontszám valamivel a tavalyi alatt maradt), ráadásul éppen abban a szegmensben (3b), amelyik a legnagyobb súllyal[2] esik latba e dimenzió eredményeinek számításakor.

Forrás: DESI (a táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat)

• A korábbi években is mért mutatószámok közül a belső működésüket elektronikus információcserével támogató (ERP-t használó) vállalkozások arányát tekintve Magyarország a legutolsó az uniós országok között, ahogy a big data (7% vs 14%), a felhőalapú szolgáltatások (17% vs 26%) és az online értékesítő vállalkozások aránya (12% vs 18%) is szignifikánsan az EU átlag alatt marad.
• Az újonnan bevezetett mutatószámok közül a „legalább alapszintű digitális intenzitással rendelkező kkv-k” arányában jelentős a lemaradás (46% vs 60%) – ez a mutató 12 kiválasztott technológia használatát vizsgálja, és az alapszintű digitális intenzitáshoz ezek közül legalább négyet kell használnia egy vállalkozásnak.
• A hazai és az uniós adatok közel azonosak a „környezeti fenntarthatóságot szolgáló IKT” mutató tekintetében, ami a vállalkozások által használt IKT megoldások pozitív környezeti hatásait vizsgálja, az „e-számlák” indikátor pedig az automatikus feldolgozásra alkalmas elektronikus számlákat küldő vállalkozások arányát méri (ez esetben az alacsony számot minden bizonnyal az adatfelvételek időpontjai magyarázhatják elsősorban, hiszen pl. a Századvég felmérése szerint is már a hazai mikrovállalkozásoknak is több mint 60%-a használt e-számla kibocsátására alkalmas szoftvert 2021-ben. Ennek a digitális megoldásnak a népszerűségét elsősorban az adja, hogy az adóhivatal felé való adatszolgáltatási kötelezettséget ma már gyakorlatilag lehetetlen, de legalábbis rendkívül körülményes kézi számlával teljesíteni).

A Századvég Konjunktúrakutató főbb javaslatai a digitális technológiák integráltsága pillér fejlesztésére

• Élményalapú motivációs programok indítása a digitalizációval kapcsolatos percepciók és attitűdök javítása érdekében.
• Digitális tanácsadói rendszer létrehozása a vállalkozások számára.
• A fejlesztéspolitikai eszközrendszerben (GINOP és DIMOP Plusz és RRF) a mikro, kis- és középvállalkozások számára a digitalizációra fordítható források arányának jelentős növelése, valamint az érintett pályázatok ismertségének növelése.
• Adókedvezmény nyújtása a vállalkozások számára a magas technológiai színvonalat képviselő fejlesztések támogatásához.

Digitális közszolgáltatások

• A digitális közszolgáltatások terén Magyarország egy helyet rontott a tavalyi helyezésén (24-ről 25. hely). A hazai eredményeket elsősorban a nyílt hozzáférésű adatok, valamint az idén újonnan beemelt, polgároknak nyújtott digitális közszolgáltatások mutató uniós átlaghoz képesti jelentősen alacsonyabb aránya magyarázza. Ebben a dimenzióban az egyetlen mutatószám, amely az uniós átlag felett van, az e-kormányzati felhasználók arányát jelző indikátor (az összesített pontszám jelentősen a tavalyi alatt maradt).

Forrás: DESI (a táblázatokban dőlt betűvel jelöltük a 2021-ben bekerült új indikátorokat)

A Századvég Konjunktúrakutató főbb javaslatai a digitális közszolgáltatások pillér fejlesztésére

• Az e-ügyintézési szolgáltatások teljes körűen online ügyintézését lehetővé tevő fejlesztések megvalósítása (különös tekintettel a határokon átnyúló fejlesztésekre).
• Az e-ügyintézési szolgáltatások mobil eszközökre történő optimalizálása.
• A fejlesztéspolitikai eszközrendszerben (különösen a GINOP és DIMOP Plusz, valamint az RRF) tervezett, a lakossági és vállalati e-ügyintézési szolgáltatások fejlesztését, felhasználóbarát jellegük erősítését célzó programok finomhangolása a DESI megállapításai alapján.