A jogállamisági mechanizmus keretében az Európai Unió (EU) fő szervei, a Bizottság (EB), a Parlament (EP) és a Tanács (ET), továbbá a tagállamok parlamentjei, a civil társadalom és egyéb érdekelt felek éves párbeszédet folytatnak a jogállamiság helyzetéről. A mechanizmus egyik hivatalos célja az intézményközi együttműködés erősítése, valamint az uniós intézmények arra történő ösztönzése, hogy saját szerepüknek megfelelően hozzájáruljanak ahhoz. Az uniós eszköztár nóvumának számító eljárás alapját a jogállamisági jelentés képezi, amelynek, az elképzelés szerint, preventív hatása lesz a jogállamisági deficitek kialakulására, illetve azok elmélyülésére, a tagállamok pedig – kellő időben reagálva és magas szintű kooperációt tanúsítva – meg tudják óvni a demokratikus működésüket.

Azonban, ha a deklarált célok jelentette felszín alá nézünk, jól látható, hogy a jogállamiság egyetemes konszenzus nélküli, definiálatlan fogalmát Brüsszel kivonta a jog égisze alól, és politikai zsarolóeszközként használja a nyílt társadalmak eszmerendszerével egyet nem értő országokkal szemben. A jogállamiságra hivatkozó uniós támadások hazánkkal szemben a Sargentini-jelentéssel kezdődtek, majd a 2020-as és 2021-es jogállamisági jelentésekben öltöttek testet. A tavalyi dokumentummal kapcsolatban Varga Judit igazságügyi miniszter elmondta, „a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei. A jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik. Ezek közül 11 civil szervezet kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól [OSF].”  Bár az országriportok elkészítése során kormánytagokat és néhány, OSF-finanszírozást nem élvező nem kormányzati szervezetet (NGO) is megkérdeznek, Brüsszelben jellemzően az ellenzéki politikusok és a milliárdos tőzsdespekuláns által pénzelt NGO-k véleménye nyomán alakítják ki álláspontjukat egy adott ország demokráciaindexét illetően. Így kerülhetett sor Magyarország elmarasztalására az Alkotmánybíróság jogköreinek csorbítása miatt úgy, hogy Dániában, az Egyesült Királyságban (ami 2018-ban még EU-tag volt), Svédországban, illetve Hollandiában nincs elkülönült alkotmánybíróság, a lengyel alkotmánybíróság kompetenciáit (illegitimnek minősítve azt) épp Brüsszel kívánja korlátozni. A mechanizmusban részt vevő balliberálisok véleménye tükröződik vissza a jelentésből, amikor a bevándorlók alapjogaira hivatkozva támadják a magyar és egyúttal az európai polgárokat, jogszerűen működtetett határvédelmünket, vagy amikor korrupciós vádakkal illetik a magyar kormányt annak ellenére, hogy még az OLAF igazgatóhelyettese, Ernesto Bianchi is úgy fogalmazott, „nem lát rendszerszintű problémát a Magyarországgal kapcsolatos statisztikákban”, illetve azon tény ismeretének a birtokában, hogy a magyar ügyészség a Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által kezdeményezett ügyek kétharmadában emelt vádat 2020-ban, míg az uniós átlag mindössze 37 százalék volt.

A tagállamokról kialakított képet az NGO-k nemcsak a jogállamisági riportok készítése során adott válaszaikban formálják, hanem az országjelentéseket megelőző, saját maguk által készített dokumentumokban is. A Human Rigths and Democracy Network (HRDN) 2021 júniusában publikálta az Összefoglaló az Európai Bizottság 2. éves jogállamisági jelentéséhez (Submission to the European Commission in the framework of the 2nd Annual Rule of Law Review Cycle) című elemzését. Az HRDN első számú ajánlása az EB irányába az volt, hogy az EU végrehajtó szerve a ciklus során tartson valódi és érdemleges kapcsolatot a civil társadalommal és az emberi jogok védelmezőivel, nyújtson számukra megfelelő védelmet és biztosítson közvetlen forrásokat a részükre. A nyáron közzétett anyagukban kiemelt figyelmet szenteltek Lengyelországnak és Magyarországnak, mivel – szerintük – a két államban „szisztematikusan és folyamatosan építik le a jogállamot”. Kritikát fogalmaznak meg az EB jelentésével szemben, mivel az minden ország helyzetével azonos mértékben foglalkozik, míg – a HRDN véleménye nyomán – a lengyel és a magyar kormány „speciális figyelmet igényelnek”. A két ország irányába – a brüsszeli narratívának tökéletesen megfelelve – homofób vádakat emeltek, amelyekre hazánk esetében a gyermekvédelmi törvény módosításából adódó, a médiában észrevehető változások adtak okot. A szervezet állítása szerint a civil szervezetek függetlensége és működése egyre nagyobb veszélyben van, és komoly nyomásnak vannak kitéve. Az EB számára készített dokumentumban a Soros Györggyel közvetlen kapcsolatban lévő Open Society European Policy Institute mellett zömében az alábbi Soros-szervezetek munkáira hivatkoznak:

A Magyarországon tevékenykedő Soros-NGO-k 2021 márciusában szintén összeállítottak egy elemzést A magyar NGO-k hozzájárulása az Európai Bizottság második jogállamisági jelentéséhez (Hungarian NGOs contribute to the European Commission’s second Rule of Law Report) címmel, amely kizárólag a magát filantrópnak nevező tőzsdespekuláns nézeteit osztó szervezetek munkái nyomán készült. A hazánkra vonatkozó megállapítások megegyeznek a jogállamisági jelentésekben és a HRDN összeállításában foglaltakkal, mutatva, hogy mindegyikben egy előre meghatározott, központi narratívából dolgoznak, a függetlenségre és az objektivitásra pedig még a látszat erejéig sem adnak. Az elemzés elkészítésében részt vevő szervezetek:

Ezek a szervezetek azok, akik a jogállamisági jelentések megalkotásában és a Magyarországot lejárató uniós kísérletekben is aktív szerepet vállaltak. Már ezen márciusi elemzésben is leírták, hogy „bíznak benne, hogy az idei [2021-es] riportban az EB konkrét, kikényszeríthető ajánlást is megfogalmaz a tagállamoknak, így Magyarországnak is, hogyan erősítsék a jogállamiságot az EU-ban.”. Az itt megfogalmazott elvárás meg is fog valósulni, ugyanis a december 7-i „Az EU jogállamisági mechanizmus – Mi a szerepük a civil szervezeteknek?” webináriumon az EB részéről kijelentették, hogy 2022-től konkrét ajánlásokat fognak megfogalmazni a tagállamoknak. A kikényszeríthetőség azonban aggályos lehet, ugyanis az európai uniós ajánlások szerepe az, hogy lehetővé tegyék az EU intézményei számára álláspontjuk közlését, és azt, hogy intézkedéseket javasoljanak – anélkül, hogy az ajánlás címzettjeire bármilyen jogi kötelezettséget rónának.

Brüsszel egyre szélesebb jogköröket biztosítana az NGO-knak. Ez is része azoknak az intervenciós kísérleteknek, amiket Soros és az EU folytatnak a nemzetállamokkal szemben. A HRDN Összefoglaló az Európai Bizottság 2. éves jogállamisági jelentéséhez című anyagában is az NGO-kkal való szorosabb együttműködést sürgetik. Brüsszel azt szeretné, hogy a Soros-NGO-k mondjanak véleményt egy ország jogállamisági helyzetéről, és ők döntsék el, rendben mennek-e a dolgok – nem a nép és az általa megválasztott politikusok. Az EB konzultációt indít a jogállamisági jelentésben érdekelteknek, melyben a részvételre nyitva álló időszak 2021. december 1-től 2022. január 24-ig tart, és amelynek az az elsődleges célja, hogy tényszerű, tényekre alapozott információkkal lássák el a Bizottságot az átfogó (uniós) és az országspecifikus fejleményekről. Az EB tehát folyamatos párbeszédet szeretne a civil szervezetekkel, akik Soros György álláspontját képviselve, jogi köntösbe csomagolt politikai támadások sorát indítják a migrációt, az LMBTQ-propagandát és a nyílt társadalmat elutasító országokkal szemben.

• NGO-radar

Az elmúlt időszakban egyre több jel utal arra, hogy a tevékenységüket jelentős részben külföldi forrásokból fedező NGO-k, (non-governmental organizations; nemkormányzati szervezetek) például korábbi tisztán jogvédő funkciójukat háttérbe szorítva egyre nagyobb befolyást kívánnak szerezni a hazai politikai térben. Az Egyesült Államokban a hasonló entitásokat külföldi ügynökszervezetként kezelik, aktivitásukat kiemelten figyelik, tevékenységüket regisztrációhoz kötik. A Századvég Alapítvány elkötelezett a nemzeti szuverenitás, a jogbiztonság és az átláthatóság mellett, amelynek nyomán NGO-radar néven monitoring rendszerben, folyamatosan elemzi a vonatkozó szervezetek magyarországi működését.