A családi értékek nagyon fontosak az európaiak számára
Nagyon ritka az olyan társadalmi kérdés, amely majdnem teljes társadalmi konszenzust mutatna fel. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a legtöbb európai számára nagyon fontos a család, kiváltképp igaz ez Magyarország esetében. Mivel a korábbi kutatásban feltett kérdésre egyértelműen egy irányba mutattak az eredmények, a Századvég legutóbbi mérése országonként és országcsoportonként vizsgálta meg a családi értékek fontosságát némi distinkció céljával. Az EU-s válaszadók összesen 73 százaléka jelezte, hogy kedvezően viszonyul a család fogalmához, a kedvezőtlen választ pedig mindössze 7 százalék jelölte meg. Még a legkisebb kedvező válaszarányt felmutató Svédország, Szlovénia, Németország és Franciaország is 66–68 százaléka választotta a kvázi pozitív válaszlehetőséget. Velük ellentétben főleg a balkáni térség országai viszonyulnak legkedvezőbben a családi értékekhez, és a nem balkáni országok közül Csehország az első, a maga 82 százalékával. Az országokból alkotott földrajzi klasztereket vizsgálva úgy tűnik, hogy az EU-t alapító országokban élők körében a legkisebb a pozitívan viszonyulók hányada, de még így sem sokkal marad el a teljes minta átlagától, hiszen még itt is 70 százalék a pozitív választ adók aránya. A volt szocialista és V4-országok pedig mintaátlag feletti mértékben adták a kedvező választ.
Az európaiak ambivalensen vélekednek az LMBTQ-mozgalmakról, de elítélik az LMBTQ-eszmék iskolai terjesztését
A modern társadalmakban a nevelési attitűdök és elvek tekintetében kiemelt területté vált a gyermek- és a fiatalkor. Az oktatás és az erkölcsi nevelés kérdései pedig hagyományosan az állam és intézményrendszerei, másfelől a család illetékessége körüli társadalmi vitákban öltöttek testet. A XX. században világszinten megfigyelhetőkké váltak olyan változások, melyek a családformák pluralizálódásával írhatók le. Ebben a szociológiai kontextusban válik értelmezhetővé napjaink számos társadalmi és aktuálpolitikai konfliktusa, ami a gyermeknevelés kérdésköréhez kapcsolódik. Ebből kiindulva a Századvég Európa Projekt-kutatásának keretében kitért az LMBTQ-mozgalmiság társadalmi megítélésére is, ennek részeként azt vizsgálva, hogy ha mindenképpen választania kéne a kérdezetteknek, mit javasolnának a kormányuknak; inkább a családok védelmére, a családok támogatására és a gyermekvállalás segítésére, vagy inkább az LMBTQ-közösség és a szexuális kisebbségek védelmére és jelentősebb támogatására kellene figyelmet fordítania.
A 38 ország lakosságának átlagosan 62 százaléka inkább a családtámogatásokat választaná, míg 23 százalékuk érzi úgy, hogy ha választani kellene, fontosabb volna az LMBTQ-mozgalmiság felkarolása. Országos bontásban lényegében mindössze egyetlen országot fedezhetünk fel (Hollandia), ahol nem a családtámogatások szükségszerűségének túlsúlya a jellemző. Minden más országban többé-kevésbé a családtámogatások preferenciája erősebb. Az 50 százalékot ezek aránya csak Dániában, Hollandiában, Norvégiában, Svédországban és Belgiumban nem előzi meg, azaz 38–49 százalékuk választaná a családtámogatást, ugyanakkor még ennél is kisebb hányaduk az LMBTQ-mozgalom támogatására voksolna. S bár továbbra is a balkáni országok képviselik legnagyobb arányban a családtámogatások elsőbbségét az LMBTQ-mozgalom támogatásával szemben, közéjük ékelődik Magyarország, Csehország, Portugália és Görögország is. Az összes vizsgált régióban tehát azok vannak túlsúlyban, akik szerint a kormányoknak a családokat kellene támogatni az LMBTQ-közösség helyett. A legsarkalatosabb pozíciót jelen esetben is a Nyugat-Balkán vette fel, ahol a 82 százaléknyi családpártiakra csupán 10 százaléknyi LMBTQ-szimpatizáns jut.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
