A lakossági konjunktúraindex három alindexe romlott, egy pedig javult az előző havi értékéhez képest, és összességében az index kismértékben kedvezőtlenebbé vált a júniusihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –0,7-ről –4,8-re változott. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ez a mutató azonban január óta tartósan a javuló, azaz a csökkenő inflációs kilátások miatt növekvő tendenciát mutat, júniusról júliusra –86,9-ről –84,3-re erősödött. A gazdasági környezet megítélése az előző havi –26,7 pontos értékről –29,4-re, míg az anyagi helyzeté –17,5-ről –21,1-re romlott.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében a következő évre tervezett nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.) illetően alakult ki. Azok aránya, júniusról júliusra, ugyanis, akik nagyobb kiadást terveznek a megkérdezettek körében (2,8 százalékponttal) 19,7 százalékról 22,5 százalékra növekedett.
Negatív elmozdulásnak tekinthető a lakosság következő évre prognosztizált megtakarításainak mértéke, mivel a válaszadók várakozása szerint háztartásuk a következő évben várhatóan jóval kevesebbet takarít majd meg, mint eddig. A sokkal többet kategóriát az előző hónaphoz képest 1,6 százalékponttal kevesebben, összesen a megkérdezettek 1,6 százaléka jelölte meg. A háztartásuk kicsivel több megtakarítását az előző hónaphoz képest változatlan arányban, a megkérdezettek 12,6 százaléka prognosztizálta. Ugyanannyi megtakarítást feltételez a megkérdezettek 35,4 százaléka, ami 9,4 százalékponttal kevesebb, mint júniusban. Kicsivel kevesebb megtakarítással számol 19,3 százalék, ami 2,5 százalékponttal több, illetve sokkal kevesebbel kalkulál a megkérdezettek 27,2 százaléka, ami pedig 9,0 százalékponttal több az előző havi aránynál.
A vállalati felmérés esetében három alindex értéke kedvezőbbé vált, míg egy alindex értéke csökkent az előző hónaphoz képest. Amíg gazdasági környezet mutatója kismértékben, az előző havi –28,9-ről –29,2-re csökkent, addig az iparági környezeté jelentősebben, –13,9-ről –11,4-re, a termelési környezeté –11,2-ről –11,1-re, míg az üzleti környezeté –25,6-ről –25,2-re javult.
A vállalatok esetében a legnegatívabb véleménymódosulás a forint-euró árfolyam alakulásával kapcsolatosan fogalmazódott meg. A vállalatvezetői prognózisuk szerint egyre inkább a hazai fizetőeszköz gyengülésére számítanak az elkövetkező egy évben. Míg a jelentősen erősödő forintot várók aránya 0,1 százalékponttal 1,3 százalékosra változott, addig a kismértékben erősödő hazai fizetőeszközben már 4,1 százalékponttal kevesebben, azaz a megkérdezettek 13,2 százaléka bízik. Változatlan árfolyammal a megkérdezettek 24,1 százaléka (–5,0 százalékpont), kismértékben gyengülővel 34,4 százalék (+0,9 százalékpont), míg erőteljesen gyengülővel 16,7 százalék (+7,2 százalékpont) számol.
További jelentős változás a vállalatoknál a vállalati értékesítési árak következő egy éven belüli változását illetően fogalmazódott meg, ami egyfelől kedvező a vállalatoknak, ugyanakkor kedvezőtlen az infláció féken tartása szempontjából. Az előző havi 51,6 százalék után júliusban a vállalatok 46,5 százaléka számol csökkenő vagy stagnáló értékesítési árakkal.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
