Az elmúlt év során a költségvetési folyamatokról készült gyorselemzéseinkben megszokott módon most is a négy leginkább kritikus területre koncentráltunk (áfabevételek, a kamatkiadások, a költségvetési szervek kiadásai, valamint az uniós programok bevételeinek és kiadásainak alakulása).
Az elmúlt évben a költségvetés bevételi oldalán a legnagyobb problémát – a tervektől jelentősen elmaradó – általános forgalmi adóbevételek jelentették. Az éves áfabevétel elmaradás végül 1004 milliárd forintot ért el. Ugyanakkor jó hírt jelent, hogy az év utolsó két hónapjában már javuló tendenciát látunk az áfaadatokban: a novemberi 7,2 százalék után, decemberben 11,2 százalékos volt a bevételnövekedés. A fogyasztási adók másik nagy tételének számító jövedéki adóbevételek hiánya 105 milliárd forinton zárt. A 2023-as év kellemetlen gyakorlati tapasztalata, hogy a fogyasztási adóbevételek erősen konjunktúrafüggők, így az ilyen típusú bevételek megnövekedett súlya egyúttal növelte a költségvetés gazdasági ciklusoknak való kitettségét is.
A második legnagyobb egyenlegrontó tétellé a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai léptek elő, melyek az év második felében folyamatosan lassú ütemben növekedtek és az év végére elérték a 6 százalékot. Noha ez önmagában még nem túl nagy növekedés, a költségvetési tervben azonban ezzel ellentétes cél, a kiadások közel 12 százalékos visszafogása szerepelt. A kiadások növekedését némileg ellensúlyozta, hogy a két költségvetési sorhoz tartozó bevételek is a várakozások felett teljesültek. Végül a nettó kiadások 886 milliárd forinttal haladták meg a költségvetési tervekben előirányzott szintet.
Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró nettó kamatkiadások (kamatkiadások és -bevételek egyenlege) decemberben ismét kisebbek voltak, mint a megelőző évben. Így az egész éves kiadási többlet 247 milliárd forintra csökkent, miközben az év folyamán és különösen az év első öt hónapjában ennél jóval kedvezőtlenebb adatokat láttunk. A kiadástúllépés ezen a tételsoron végül kisebb lett, mint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 350 milliárd forintos terven felüli növekedése. Az utóbbi tétel növekedését a Vodafone-üzletrész megvásárlása okozta.
Decemberben igen jelentős mennyiségű, közel 950 milliárd forintnyi uniós kifizetés érkezett, ami egyrészt megduplázta a tételsor éves bevételeit, másrészt a tervektől való korábbi elmaradást is jelentősen csökkentette. Mint már korábban is írtuk, az uniós programok bevételeinek elmaradására a kormány drasztikus kiadáscsökkentéssel reagált a programok hazai kifizetéseinél. A hazai kifizetések visszafogása az év végén 981 milliárd forint volt. Ez a kiadáscsökkentés a költségvetési egyensúlyra kedvező hatással van, ugyanakkor az uniós programok bevételeinek és kiadásainak változása csak a pénzforgalmi egyenlegre gyakorol pozitív hatást, az ESA-egyenlegre viszont nem.
Összességében elmondható, hogy az eredeti tervektől jelentősen elmaradó áfabevételek és a terveket jelentősen meghaladó kiadások a költségvetési szervek és fejezeti előirányzatok esetében még a 2024-es költségvetési évre is jelentős hatást fognak gyakorolni, miközben az elmúlt év utolsó két hónapjának áfabevételi adatainak alakulásában immár pozitív konjunkturális tendenciák is láthatók.
