Az eseményt Hidvégi Áron, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese nyitotta meg. Beszédében kiemelte, hogy habár a leggyakrabban feltett kérdés a közvélemény-kutató szakmában a „Hogy állunk?”, a konferencia fő témáját nem a szigorúan vett politikai erőtér elemzése, pártpreferencia-trendek vizsgálata, hanem inkább a kutatások háttere adja. Az esemény célja, hogy a választáskutatási, közvélemény-kutatási szakmáról és az ehhez kapcsolódó mindennapi kihívásokról mélyebben beszélgessenek a résztvevő szakemberek. Kifejtette, hogy ezek a kihívások befolyásolhatják, hogy a kutatók milyen sikerességgel, mely részeire látnak rá a társadalomnak. Ezen kihívások közé tartoznak többek között a kommunikációs szokások és a technológiai környezet változásai, a válaszadási hajlandóság, az esetleges szereplőket érintő politikai bevonódás, vagy adott esetben támadás, a felgyorsuló politikai kommunikációs eseménytér lekövetése, mérése, a választási eredmények előrejelzésének pontossága, valamint az elemzéseknél a válaszmegtagadók és rejtőzködők helyes kezelése. Új eszközök kellenek-e a kutatások során, vagy elég a korábbi eszközöket csiszolni? – tette fel a kérdést Hidvégi Áron a konferencián. Az elnökhelyettes szerint a közvéleményt is leginkább az foglalkoztatja, hogy mennyire jelezhető előre egy választási eredmény.
Ezt követően nyitóelőadást tartott Stefkovics Ádám, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Politikai Kutatás Kutatóközpont igazgatója. Többek között arról beszélt, hogy folyamatosan csökken a válaszadási hajlandóság, amely nehezíti a hiteles közvélemény-kutatások elkészítését, továbbá a bizalom helyreállításának fontosságát is hangsúlyozta. Kiemelten fontos pillérnek tartja az elmozdulást a hibrid, önkitöltős, rugalmas megoldások irányába, valamint a digitális és adminisztratív adatok használatát. Meglátása szerint több módszertani kísérletre van szükség, és a válaszadási hajlandóság javítása (bizalom, ösztönzés) is elérendő cél. Eszközként látja a média és az állampolgárok edukálását, ezen felül a kutatók kollaborációja, közös fellépése is jelentős pillére a szakma fejlődésének.
A továbbiakban Böcskei Balázs politológus előadására került sor, aki a közvélemény-kutatások környezetéről és a tudományos mérések fontosságáról beszélt. Szerinte „megszűnt az a fajta alapértelmezett tudás, hogy adatfelvételt csak egyetlen módon és egyféleképpen lehet készíteni; vagy telefonon, vagy online, vagy személyesen. A vélemények megismerésének módjai, vagy az emberek válaszadási hajlandósága változik. Beköszöntött a módszertani újítások kora.” – mondta Böcskei Balázs.
A következő előadást Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet kutatási vezetője és igazgatója tartotta, Érthető, amit a közvélemény-kutatók mondanak a pártpreferenciáról? címmel. Előadásában a kutatók felelősségéről beszélt: „Különféle bázisokon mutatják be a pártpreferencia-adatokat, ezáltal arra az egyszerű és jogos állampolgári kérdésre, hogy mi lenne, ha most vasárnap lennének a választások, milyen listás eredmények születnének, erre sem adunk feltétlen választ. Volt, aki a technikai részletekben, az adatfelvétel kérdéseiben látta a probléma forrását.” – mondta az igazgató.
Ezután Sóvágó Sándor A Real-PR 93 Piac- és Közvéleménykutató Kft. ügyvezetője, tulajdonosa tartott beszédet nézeteiről, tapasztalatairól, akinek a cége az egyetlen vidéki kutatócég, mely rendszeresen megjelenik az országos médiában politikai témájú felmérések eredményeivel. Sóvágó Sándor a konferencián a pártpreferencia mérések módszertani hátterének változásairól beszélt. Előadásában az elért személyek, a kérdőívre válaszolók, biztos szavazó válaszadó és a biztos szavazó, pártot választó válaszadók csoportjait különítette el. Ezen csoportok megfelelő ismerete az egyik alappillére a választáskutató szakmának, hiszen ismeretükkel lehet valós következtetéseket levonni a válaszadók nézeteiről, szavazatairól.
Ezt követően egy kerekasztal-beszélgetés vette kezdetét, melyet Dr. Pillók Péter szociológus a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és Századvég Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója, a Társadalomkutatás Üzletág vezetője moderált. A beszélgetés résztvevői Böcskei Balázs, Mráz Ágoston Sámuel, Sóvágó Sándor, Stefkovics Ádám és Závecz Tibor voltak. A beszélgetésen többek között megvitatásra került, hogy mi a legnagyobb nehézség ma választáskutatóként, téma volt a válaszmegtagadás helyzete, az adatfelvételi módok változásai, valamint arra a kérdésre is választ kaphattak a jelenlévők, hogy mennyire jelezhető előre egy választási eredmény. Továbbá a választáskutatás jövőjéről, terveiről is kifejtették véleményüket a szakma hazai képviselői. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője jó hírnek tartja, hogy a nagy közvélemény-kutató cégek egyetértettek egy összefogás szükségességében, a közvélemény-kutatói szakma népszerűsítésében. Mindez fontos eleme a bizalmatlanság eloszlatásának. Szerinte az összefogás része lehetne egy olyan szakmai szervezet, amelybe csak az előre meghatározott feltételeknek megfelelő kutatócégek kerülhetnének be. Závecz Tibor, a Závecz Research ügyvezetője az összefogás kapcsán elmondta, hogy sok összefogásnak, hasonló kezdeményezésnek volt már részese élete folyamán. Ebben a körben is ültek már együtt, és el is jutottak valamilyen szintig az együttműködésben. Fontos lenne, hogy kijelöljék azokat a határokat, amin belül mindenki részt tudna venni az együttműködésben, ez jelentős lépés lenne és ő támogatná.
Forrás: Századvég-szerkesztés infostart.hu, origo.hu alapján.
