A hazai infláció 2023-ban átlagosan 17,1 százalék volt, azonban az év folyamán a pénzromlási ütem folyamatos mérséklődése volt megfigyelhető, ami 2024 első félévében tovább folytatódott. Várakozásaink szerint a dezinflációs folyamat továbbra is fennmaradhat, bár az év vége felé közeledve várható az infláció növekedése. Összességében a 2024-es infláció 4,1 százalékra mérséklődhet, majd 2025-ben 3,8, 2026-ban pedig 3,0 százalékos lehet a pénzromlás üteme.
A Magyar Nemzeti Bank – a dezinflációs folyamat erősödésével együtt – 2023 elején az irányadó kamat csökkentésébe kezdett, amely szeptemberben érte el az alapkamat szintjét. Azóta a jegybank folyamatosan lazított a monetáris feltételeken, annak mértéke azonban eltérő volt az elmúlt hónapokban, 50 és 100 bázispont között alakult. Az év második felében a monetáris politika további lazítására számítunk, azonban várakozásaink szerint idén még nem fog 6 százalék alá csökkenni az alapkamat. Az infláció legkorábban 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba.
2023-ban a bruttó hazai termék (GDP) volumene kis mértékben, 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon, azonban 2024-re 2,7 százalékos gazdasági növekedésre számítunk, melyet jövőre 3,9 százalékos bővülés követhet. 2024 első negyedévét bővülő fogyasztás és erősen visszaeső beruházások jellemezték. A következő időszakkal kapcsolatban egyrészt azt várjuk, hogy a fogyasztás fokozatosan fog emelkedni a kövekező negyedévekben, másrészt a beruházások visszapattanását – a csökkenő kamatkondíciók, a növekvő üzleti bizalom és az alacsony bázis miatt – 2024 végére, 2025 elejére várjuk. Összességében a beruházások volumene 1,3 százalékkal eshet vissza idén, míg a fogyasztás 3 százalékkal bővülhet.
2024-ben az export 3,2, 2025-ben 7,9, 2026-ban pedig 6,1 százalékkal bővülhet. Az import, melyet leginkább a fogyasztás és az exportnövekedés támogat 2024-ben 3,0, majd a következő két évben rendre 8,3 és 5,5 százalékkal növekedhet. Így összességében idén pozitívan járuhat hozzá a nettó export a gazdasági növekedéshez, jövőre azonban az eurózóna növekedése ellenére, vélekedésünk szerint negatív lehet a nettó export GDP-hez való hozzájárulása.
Az elmúlt közel másfél évben a munkaerőpiac is átalakuláson ment keresztül. 2023-ban a korábbi trend folytatásaként tovább bővült a foglalkoztatás, azonban vele párhuzamosan – a korábbi, csökkenő tendenciát felváltva – a munkanélküliség is enyhén emelkedni kezdett, mindez az idei év első felében tovább folytatódott, amely a gazdaságilag aktívak számának növekedésével magyarázható. A megszokottól eltérő tendenciát segít megérteni, ha a főbb korcsoportok gazdasági aktivitásra vonatkozó adatait elemezzük. Azt láthatjuk, hogy a munkaerőpiacra újonnan belépők nagyrésze az 55–74 éves korcsoport köréből érkeztek, akik rövid időn belül el is tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon, kisebb részük pedig a legfiatalabb korosztályból jött, akiknek egy része még álláskereső volt. A munkanélküliek számának emelkedése mögött részben azok az újonnan piacra lépők állnak, akik lassabban tudnak elhelyezkedni, részben pedig a 25–54 éves korosztály azon tagjai, akik korábban is aktívak voltak, de most álláskeresők. A rendelkezésre álló adatok alapján a fenti tendencia idén tovább folytatódott. Előrejelzésünk szerint az elmúlt másfél évben megfigyelt változások az idei évben is kitartanak, folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, becslésünk szerint utóbbi eléri majd a 4,6 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 3,7 százalékra.
2023 végén az eredményszemléletű ESA-hiány a GDP 6,7 százalékát érte el, a GDP-arányos bruttó államadósság pedig 73,5 százalékra csökkent. Előrejelzésünk szerint 2024-ben az államháztartás ESA-hiánya további kormányzati kiigazító intézkedések nélkül a GDP 4,9 százalékán teljesülhet. Várakozásaink szerint az államadósság az év végére csak minimális mértékben fog csökkeni, a GDP 73,4 százalékára, amiben szerepet játszik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlása is. 2025-ben a beinduló növekedés segíti a tervezett költségvetési pálya elérését, így várakozásaink szerint a kormányzat legkésőbb jövőre el tudja érni az év elején megcélzott költségvetési pályát, és ennek megfelelően a 3,7 százalékos költségvetési hiánycélt. Az államadósság az év végére a GDP 72,6 százalékára fog csökkeni. A jelenlegi várakozások alapján 2026-ban a 2,9 százalékos költségvetési hiánycél reálisan elérhetőnek tűnik.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | -0,7 | 2,7 | 3,9 | 2,9 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | -2,2 | 3,0 | 3,7 | 2,7 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -14,4 | -1,3 | 7,8 | 1,6 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -0,1 | 3,2 | 7,9 | 6,1 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -5,1 | 3,0 | 8,3 | 5,5 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 0,4 | 2,5 | 4,7 | 7,5 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 17,1 | 4,1 | 3,8 | 3,0 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 11,4 | 6,2 | 5,4 | 5,0 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,1 | 4,6 | 3,7 | 3,0 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 1,0 | 1,7 | 2,1 | 2,6 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 3,3 | 3,9 | 4,1 | 4,4 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -6,3 | -4,9 | -3,7 | -2,9 |
| GDP-arányos államadósság | 73,5 | 73,4 | 72,6 | 70,3 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik
