A pénzromlás éves átlagos üteme – a tavalyi 17,1 százalék után – idén 4,0 százalék lehet, amelynek köszönhetően az már idén visszatérhet a 2–4 százalékos jegybanki toleranciasávba. Vélhetően idén decemberben tetőzik az infláció, majd 2025-ben 3,7, 2026-ban 3,1 százalékos átlagos fogyasztóiár-emelkedést várunk.
A jegybanki alapkamat jelenleg 6,75 százalék, és az előrejelzési horizonton további csökkenését várjuk, azonban a lazítás mértékét meghatározza a nemzetközi inflációs és kamatkörnyezet, illetve a belső kereslet alakulása.
2024-ben a bruttó hazai termék (GDP) volumene 1,7 százalékkal emelkedhet Magyarországon, míg a következő két évben rendre 3,8 és 3,2 százalékos bővülésre számítunk. A fogyasztás a korábbi előjelezésünkhöz képest az év második felében a vártnál kedvezőbben, 4,1 százalékon alakul. A kedvező fogyasztási tendenciák ellenére, a kiskereskedelmi adatok még mindig a reálbérektől elmaradó kiskereskedelmi forgalomról árulkodnak, így a lakosságot jellemző óvatossági motívum még mindig jelen lehet a gazdaságban. Megemlítendő ugyanakkor a külföldi webshopok jelentős keresletelszívó hatása is, ami a fogyasztás részét képezi, de nem gyakorol pozitív hatást a hazai kiskereskedelmi forgalomra. Saját előrejelzésünkben az óvatosság fokozatos oldódására számítunk, így idén a fogyasztás 3,5 százalékos növekedését prognosztizáljuk. Számításaink szerint 2025-ben 1,8, 2026-ban 2,2 százalék lehet a fogyasztás bővülése, azonban az óvatosság csökkenésével, egy alacsonyabb inflációs környezetben, a fogyasztás nagyobb mértékben is növekedhet az előrejelzési horizonton.
A beruházások az év első felében 20,2 és 5,0 százalékkal csökkentek. A beruházási aktivitás az év végéig visszafogott maradhat, így számításaink szerint a beruházások idén 6,5 százalékkal eshetnek vissza. Az idei alacsony bázis miatt jövőre a beruházások 6,9 százalékkal növekedhetnek, amit 2026-ban 2,9 százalékos bővülés követhet.
Az export 2024-ben 0,1, 2025-ben 10,5, majd 2026-ban 7,3 százalékkal bővülhet. Az exportteljesítményt erősen meghatározza a külső kereslet, főként a német gazdaság alakulása, amellyel kapcsolatban negatív tendenciák láthatók. Amennyiben a német gazdaság, azon belül is a hazai export számára kulcsfontosságú feldolgozóipar fellendül, akkor az erősítheti a magyar exporttermékek iránti keresletet.
Az import alakulását leginkább a fogyasztás és az export teljesítménye alakítja, emiatt 2024-ben 1,1 százalékos zsugorodást várunk. A következő két évben az import rendre 9,8, illetve 6,2 százalékkal növekedhet. 2024-ben a csökkenő import miatt a nettó export pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez. Majd a következő két évben – már az export és az import bővülése mellett – is pozitív lehet a nettó export hozzájárulása a hazai gazdasági növekedéshez.
A tavalyi évben a megélhetési költségek drasztikusan megemelkedtek, amire 2023 második felében a lakosság a munkaerőpiaci aktivitásának növelésével reagált. A munkaerőpiacra (újra)belépők egy része hamar munkába tudott állni, míg másik részük lassabban talált állást, így egyszerre nőtt a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma is. A fogyasztási árak mérséklődésével a munkaerőpiaci trendek is stabilizálódni látszódnak, előrejelzésünk alapján a foglalkoztatás emelkedése az előrejelzési horizonton tovább folytatódik, míg a munkanélküliség a jövő évtől lassan csökkenni kezd. Becslésünk szerint 2024 végére a munkanélküliség eléri majd a 4,8 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,5 százalékra.
2024-re vonatkozó költségvetési előrejelzésünk szerint a pénzforgalmi hiány a kormányzati célkitűzésnek megfelelően 4,5 százalékon teljesülhet, ugyanakkor az ESA-hiány 4,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz képest 0,8 százalékponttal kedvezőtlenebb lehet, és elérheti az 5,3 százalékot. Hangsúlyozzuk, hogy az uniós programok bevételeire és kiadásaira adott becslésünkben az átlagosnál nagyobb a bizonytalanság. A bruttó államadósság 2024 végére a kormányzati terveknek megfelelően a GDP 73,2 százalékára mérséklődhet.
A 2025-ös évre várt 3,7 százalékos hiánycél várakozásaink szerint teljesülni fog. Kivetítésünk alapján az államadósság a GDP 73,1 százalékára mérséklődhet. Ez 1 százalékponttal magasabb a kormányzati tervekben szereplő államadósság szintjénél.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2023 | 2024 | 2025 | 2026 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | -0,7 | 1,7 | 3,8 | 3,2 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | -2,2 | 3,5 | 1,8 | 2,2 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -14,9 | -6,5 | 6,9 | 2,9 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 0,9 | 0,1 | 10,5 | 7,3 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -4,3 | -1,1 | 9,8 | 6,2 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 0,3 | 0,5 | 2,3 | 3,5 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 17,1 | 4,0 | 3,7 | 3,1 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 11,4 | 6,5 | 5,3 | 4,2 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,1 | 4,8 | 4,5 | 3,3 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 0,2 | 0,1 | 0,5 | 0,5 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 1,2 | 1,1 | 1,4 | 1,3 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -6,7 | -5,3 | -3,7 | -3,2 |
| GDP-arányos államadósság | 73,5 | 73,2 | 73,1 | 72,3 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik
