Infláció
A külső környezet alakulását tekintve az európai infláció 2025 harmadik negyedévében elérte a 2,0 százalékos szintet, ami jövőre tovább csökkenhet. Az Európai Központi Bank előrejelzése alapján a 2025-ös infláció 2,1, a 2026-os 1,7, a 2027-es 1,9 százalék lehet az eurózónán belül. Ezekkel az inflációs várakozásokkal összhangban az Európai Központi Bank a júniusi döntése után szeptemberben nem változtatott a refinanszírozási kamatlábon, ami jelenleg is 2,15 százalék. A kedvező külső inflációs folyamatok miatt a külső inflációs nyomás továbbra is mérsékelt maradhat hazánkban.
A Brent olajár az izraeli-iráni konfliktus kitörése után nagy kilengést produkált, ami megmutatta, hogy az olajár alakulása nagymértékben függ a globális geopolitikai folyamatoktól. A jelenlegi előrejelzésünkben ismételten csökkenő pályát leíró 70 és 66 dollár közti olajárral számoltunk.
Magyarországon az év első felében az élelmiszerek és a szolgáltatások árváltozása járult hozzá leginkább az inflációs dinamikához. Ezen két termékcsoport magas inflációja jellemző maradt a harmadik negyedévben, azonban júliusban és augusztusban – a hatósági árak miatt nehezen becsülhető – háztartási energia ára is megugrott, így – bár a termékcsoport súlya kicsi a fogyasztói kosáron belül – hozzájárul a 4 százalék feletti inflációs dinamikához. A hazai inflációs folyamatokat inkább lefelé mutató kockázatok jellemzik. Az árrésstopok november végéig történő meghosszabbítása mérsékelheti idén az áremelkedés mértékét. Amennyiben az intézkedés meghosszabbításra kerül november után, úgy csökkenhet az inflációs pálya, majd ismételten a jegybanki célsávba kerülhet a pénzromlási ütem Magyarországon. Az erős forintárfolyam pedig az importált infláció csökkenésén keresztül szintén hozzájárulhat az alap pályánál kedvezőbb inflációs dinamikához.
A globális és hazai folyamatokat figyelembe véve 2025-ben 4,7, 2026-ban 3,8, majd 2027-ben 3,5 százalékon alakulhat a hazai infláció. Várakozásaink szerint 2027 végére 3 százalék közelébe csökkenhet a pénzromlás üteme Magyarországon. A hazai inflációs folyamatok meghatározzák idén a jegybank mozgásterét: a meghatározó jegybankok kamatvágásai ellenére, a jelenlegi szigorú hazai jegybanki kommunikáció alapján a 6,5 százalékos alapkamat vélhetően év végéig fennmarad. A kamatkülönbözetet kihasználó carry trade így tovább támogathatja az erős forintárfolyam fennmaradását. Kamatcsökkentésre legkorábban jövő év első negyedévében számítunk.
GDP
2025 második negyedévében a GDP éves alapon, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2, negyedéves alapon pedig 0,4 százalékkal bővült. 2025 első félévében a GDP stagnált a nyers adatok alapján, a szezonálisan és naptárhatással igazított adatok szerint pedig 0,1 százalékos csökkenést t mutatott. Várakozásaink szerint 2025-ben 0,8, 2026-ban 2,7, 2027-ben pedig 2,3 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.
Az első féléves folyamatok alapján 2025-ben a magyar gazdasági növekedést leginkább a fogyasztás bővülése fogja támogatni. Számításaink szerint a fogyasztás idén 4,1, jövőre 4,2 százalékkal növekedhet. A fogyasztás növekedése főként a reálbér növekedésével, a kormányzat gazdasági akciótervével, az édesanyák egyre bővülő SZJA-mentességével, valamint a családi adókedvezmény adójóváírás összegének emelésével magyarázható, ami mind növeli a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét.
A beruházások az év első negyedévében 11,6 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. A második negyedévben – éves összevetésben – 0,4 százalékkal emelkedtek a beruházások. A gyenge beruházási teljesítmény oka főként a kiszámíthatatlan nemzetközi környezetből fakadó üzleti bizalom hiányában és a gyenge európai konjunktúrakilátásokban keresendők. Az év hátralévő részében a beruházások visszafogott emelkedésére számítunk. Számításaink szerint 2025-ben összességében 2,1 százalékkal zsugorodhatnak a beruházások, melyet 2026-ban és 2027-ben rendre 6,3, illetve 3,6 százalékos bővülés követhet. A beruházások erősödésében a bázishatások mellett a nagyberuházások aktiválása, valamint a kormányzat gyárépítési programja is szerepet játszhat.
A hazai exportteljesítmény 2025-ben 0,7 százalékkal bővülhet. Az évközi dinamikákat tekintve az export felpattanására inkább az év utolsó negyedévében számítunk. A hazai export a következő két évben rendre 5,1 és 5,4 százalékkal növekedhet, azonban ennek feltétele, hogy a külső kereslet emelkedjen. Az export bővüléséhez a vámmegállapodásnak köszönhető bizonytalanság-csökkenés, és a német gazdaság várt élénkülése is hozzájárulhat. A hazai import idén 3,3, jövőre 6,2, 2027-ben 5,9 százalékkal emelkedhet, amit főként a fogyasztás bővülése támogat. A fogyasztás mellett az export importigénye is magasnak mondható, így várakozásaink szerint a nettó export 2025-ben negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez, ami lassan, 2027-re fordulhat át ismételten pozitívba.
Munkaerőpiac
A munkaerőpiac a negatív külső tényezőkkel szemben továbbra is ellenállónak bizonyul, 2025 második negyedévében 65,1 százalék volt a foglalkoztatási ráta, ami 0,1 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában mért adat. Emellett a munkanélküliségi ráta 0,2 százalékponttal emelkedett, így 4,5 százalékon alakult.
A főbb adatok mögötti tendenciák az elmúlt másfél-két évben stabilnak tekinthetőek, a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatási ráta folyamatosan bővül, ami mellett a munkanélküliség a közgazdaságilag egészségesnek tekintett négy százalék körül mozog. Negyedévről negyedévre visszatérő kérdés a gazdaságilag aktívak számának csökkenése, de az adatokat közelebbről megnézve láthatjuk, hogy a munkaképeskorú népesség az utóbbi két negyedévben a szokásosnál is gyorsabban csökkent, ami a hazai korfa sajátossága.
A trendszerű mozgások mellett érdemes még szót ejteni a 2025 második negyedévet domináló egyedi tényezőkről is. A mezőgazdaság ágazata az év első felében a ragadós száj- és körömfájás vírust vészelte át, aminek nyomai az alacsonyabb foglalkoztatásban is megmutatkoznak. Az idei hűvös, változékony nyári időjárás pedig már júniusban éreztette a hatását, ami a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás ágazat visszaesésére adhat magyarázatot.
2025-ben újra előtérbe kerülhetnek a munkaerőpiac fenntartható bővülését célzó stratégiai változtatások: a kormányzat célja, hogy 2030-ra hazánkban a 15-64 éves korosztály aktivitási rátája elérje a 85 százalékot (2024-ben 78,6 százalékot ért el). Ehhez szükség van a jelenlegi álláskeresők munkaerőpiacra segítésére, valamint az inaktív népességben rejlő potenciális munkaerőtartalékok feltérképezésére és a megfelelő munkaerőpiaci akciótervvel azok munkába állásának segítésére. A munkaerőpiaci folyamatokat pozitívan befolyásolják a tavaly év végén bejelentett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv vonatkozó pontjai, mint a hároméves bérmegállapodás, a családi adókedvezmény emelése és az édesanyák személyijövedelemadó-fizetés alóli mentessége. Várakozásaink szerint a munkanélküliség a következő két évben csökkenésnek indul (2025: 4,3 százalék, 2026: 3,4 százalék), ami mellett prognózisunk szerint 2025-ben a bruttó bérek 9,2 százalékkal, 2026-ban 7,1 százalékkal emelkedhetnek.
Költségvetés
A 2025-ös költségvetési évben a legjelentősebb adóbevételi tételek (áfa, szja, tb-járulékok és szociális hozzájárulási adó) megfelelően teljesülnek, egyedül a társasági és a jövedéki adó, ahol elmaradás tapasztalható. Az unióból érkező bevételek a kormányzati terveknél érdemben alacsonyabban teljesültek az év során. A kiadási oldalon a költségvetési szervek kiadásai lépték túl legnagyobb mértékben a kormányzati várakozásokat, majd ezt követi nagyságát tekintve a kamatkiadások és az állami beruházási fejezet kiadásainak felülteljesülése. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szeptember elején a Reuters-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a költségvetés hiánya a GDP 4,5 százalékát is elérheti, ugyanakkor a hiány folyamatos csökkentésére vonatkozó fő kormányzati célkitűzés ezzel a módosítással sincs veszélyben. Előrejelzésünk a miniszteri kommunikációhoz meglehetősen hasonló, 4,6 százalékos hiányadatot vetít előre. A költségvetési szervek kiadásainak növekedése és az uniós források beérkezéséhez kapcsolódó kérdőjelek továbbra is az elsődleges hiánynövelő kockázati tényezők. A költségvetési hiány konszolidációja 2026-ban folytatódni fog, és 4,0 százalékos GDP-arányos hiány várható jövőre.
Az MNB előrejelzésével összhangban az alacsonyabb növekedés, a magasabb pénzforgalmi hiány és a helyi önkormányzatok hiánya miatt az államadósság GDP-arányos rátájának csökkentését (2024: 73,5 százalék) ebben az évben nem, csak jövőre látjuk elérhetőnek. Az államadósság 2025 év végén várhatóan a GDP 73,7 százalékára emelkedik, majd 2026-ban a GDP 73,0 százalékára mérséklődik.
Táblázat: A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése
| 2024 | 2025 | 2026 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 0,5 | 0,8 | 2,7 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 5,1 | 4,1 | 4,2 |
| Bruttó felhalmozás (volumenindex) | -6,4 | -2,1 | 6,3 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -3,0 | 0,7 | 5,1 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | -4,0 | 3,3 | 6,2 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) | 1,4 | -0,2 | 0,0 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 3,7 | 4,7 | 3,8 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 6,5 | 6,5 | 5,5 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 4,5 | 4,3 | 3,4 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | 2,2 | 1,1 | 1,0 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | 2,6 | 1,5 | 1,3 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -4,9 | -4,6 | -4,0 |
| GDP-arányos államadósság | 73,5 | 73,7 | 73,0 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
