Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága 2026. január 1-től betiltaná az orosz földgáz és kőolaj importját az Unióba. Az intézkedés súlyos következményekkel járna Magyarországra nézve: ezer forint feletti benzinárakat és általános energiaválságot idézne elő. A magyar felnőtt lakosság kétharmada ezért nem támogatja az embargót.

Mióta Ursula von der Leyen kiemelt prioritású célként jelölte meg az orosz energiahordozók teljes körű tilalmát, egyre radikálisabb tervezetek látnak napvilágot. Az elsőként bemutatott RePowerEU csomag óta – amely 2027 végéig fokozatosan vezetné ki az Oroszországból érkező szállítmányokat – az Európai Bizottság energiaügyi biztosa jelezte, hogy örökös szankciót szorgalmazna, azaz függetlenül a háború alakulásától, soha többé egyetlen orosz olaj- vagy gázmolekulát sem szeretne az európai piacon látni.

Brüsszel eredeti terveiből kiemelte a cseppfolyósított földgázt, és a 19. szankciós csomag keretében egy évvel korábbi tiltási határidőt fogadtatott el a tagállamokkal. Az Európai Parlament illetékes szakbizottsága pedig ennél is tovább ment: egy olyan indítványhoz adta jóváhagyását, amely már 2026. január 1-től mindenféle orosz olaj- és gázimportot betiltana. A törekvésnek a magyar közéletben is vannak képviselői: a Tisza Párt például programjába is emelte Brüsszel célkitűzését és szintén az orosz energia kivezetése mellett foglalt állást.

A tilalom súlyos károkat okozna a magyar háztartásoknak. A kieső import drasztikus piaci áremelkedéshez vezetne: a benzin és gázolaj literenkénti ára ezer forint fölé emelkedne, a lakossági áram- és gázár pedig a jelenlegi három és félszeresére növekedne. Utóbbi egy átlagos háztartásnak évente több, mint félmillió forint többletköltséget okozna. Ekkora összeget sokan nem tudnának kigazdálkodni, így a díjfizetési és fűtési nehézségekkel küzdők aránya is jelentősen megemelkedne.

Az orosz olaj és gáz kitiltása a gazdaság egészébe begyűrűzne és kiterjedt energiaválságot okozna: csaknem 10 százalékos többletinflációs nyomást idézne elő, és a következő évben 4 százalékkal vetné vissza hazánk gazdasági teljesítményét. Nagyságrendileg akkora összeg esne ki, mint amennyit Magyarország jelenleg családokra, illetve fele akkora, mint amennyit nyugdíjakra fordít.

Az embargó okozta károk tükrében érthető, hogy a magyar felnőtt lakosság többsége elutasítja az intézkedést. A Századvég októberi felmérése alapján kétharmaduk ellenzi, és mindössze negyedük támogatja az orosz olaj és gáz 2026-os tilalmát.

• Módszertan

CATI-módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2025. szeptember