A sajtószobában megtalálja legfontosabb elemzéseinket, kutatási eredményeinket közéleti, társadalmi és gazdasági témákban. Továbbá ezen a felületen tesszük közzé szervezetünket érintő kiemelt híreinket, közleményeinket. A cikkek közötti tájékozódást a szűrő és kereső funkciók segítik.
Kategória
Év
Valamit nem találsz?
A Maliban zajló háború egy 2012-ben kezdődött, jelenleg is zajló konfliktus, amelyben a bamakói székhelyű központi kormány áll szemben az északi régiókban működő, különböző etnikai alapon szerveződött és iszlamista milíciákból álló lázadókkal. A háború a Száhel-övezetbeli konfliktusok és a térség geopolitikai változásainak következménye. Mali biztonsági és bevándorlási szempontból is kulcsfontosságú Európa számára. Az elmúlt években voltak olyan időszakok, amikor a konfliktus kevésbé volt intenzív és úgy tűnt, hogy a központi kormányzat irányít, különösen akkor, amikor az oroszok támogatták a 2020-as államcsínyt. Mindazonáltal a lázadók több területen legyőzték a mali hadsereget a 2026. április 25-én kezdődött offenzívák során, és teljes ellenőrzésük alá vonták az északi régiót. A déli területek - beleértve a fővárost, Bamakót is - továbbra is a mali hadsereg fennhatósága alatt állnak, de egyre erősebb, rendszeres támadásoknak vannak kitéve a lázadók részéről. Ebben az elemzésben azonosítjuk a 14 éve tartó konfliktus kiváltó okait, valamint az EU szerepét Mali stabilizálásában és a bevándorlás megakadályozásában.
2026. április 13. és 23. között XIV. Leó pápa Algériába, Kamerunba, Angolába és Egyenlítői-Guineába látogatott. 2025 májusában történt pápává választása óta ez volt XIV. Leó első afrikai útja és harmadik külföldi látogatása Olaszországon kívül. Korábban, 2025 novemberében és decemberében először Törökországba és Libanonba (két többségében muszlim országba) látogatott, második útja pedig Európába, Monacóba vezetett. Mivel Kamerun, Angola és Egyenlítői-Guinea lakosságának többsége keresztény, különös figyelmet keltett az algériai látogatása, amely az első egyházfői látogatás volt ebben az országban. Elemzésünkben a látogatás jelentőségét vizsgáljuk. Megvitatjuk az algériai keresztények számát, az algériai iszlamista terrorizmust, a pápa békés együttélésről szóló üzenetét, valamint az iráni háborúval kapcsolatos jelenlegi közel-keleti helyzetet és annak hatását a látogatásra.
Az Iránnal folyó tárgyalások, valamint az Egyesült Államok és Izrael, illetve Irán közötti háború és béke nyitott lehetősége felveti a kérdést, hogy mi motiválja Iránt és a stratégiáját. Az a lehetőség, hogy ez a konfliktus elhúzódó háborúvá alakul, hatással lehet az Egyesült Államokban és Izraelben zajló választások kimenetelére (az ellenzék javára), nem is beszélve a globális gazdaságra gyakorolt súlyos következményekről. Ebben a tanulmányban részletes vizsgálatra kerül, hogy mi motiválja Iránt és stratégiáját belső és külső szinten egyaránt. Ezenkívül áttekintjük az Iránnal folytatott tárgyalások lehetséges forgatókönyveit a közeljövőben.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. legutóbbi felmérése alapján a lakosság gazdasági várakozása 3,5 indexponttal, míg a vállalatok gazdasági közérzete 3,1 indexponttal erősödött az előző hónapban mért értékhez képest. Így a −100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index −2,4-re, a vállalati mutató értéke pedig −6,7 indexpontra nőtt.
Az elmúlt évtizedben egyre inkább felértékelődtek a fenntarthatósági szempontok a vállalati döntésekben és működésben. Az ESG-követelmények (Environmental, Social, Governance: környezeti, társadalmi és irányítási) mára nem csupán kiegészítő szempontok, hanem egyre inkább a stratégiai gondolkodás elemeivé váltak. Ezt a folyamatot egyrészt az egyre szigorodó szabályozási környezet, másrészt az érintetti elvárások gyors növekedése magyarázza. A vállalatok számára ugyanakkor továbbra is elsődleges kérdés a gazdasági versenyképesség fenntartása és erősítése, amely összetett módon kapcsolódhat az ESG-teljesítményhez.
A KSH gyorsjelentése alapján 2026 februárjában az építőipar teljesítménye az előző év februárjához képest, munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint, 0,4 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor a havi bázisú, szezonálisan és munkanaphatással kiigazított építőipari teljesítménymutató 4,9 százalékos teljesítménynövekedést mutat. Fontos megjegyezni, hogy az adatok még nem tartalmazzák az iráni háború hatásait, amely hazai és globális szinten is kedvezőtlenül hatnak az építőiparra.
Makromonitor - 2026. március
Akárcsak a Közel-Kelet számos más etnikai és vallási kisebbsége, a kurdok is áldozatai annak a sikertelen (vagy meghiúsult) és hosszú átmenetnek, amely a birodalmakból a nemzetállamok felé vezetett. Egy évszázadnyi tragikus küzdelem után Irakban félig autonóm státuszt értek el. Annak ellenére, hogy Iránban rövid ideig független politikai egységeket hoztak létre, és több évtizeden át gerillaháborút folytattak, az iráni kurdok politikai törekvései nem jártak sikerrel. Azonban attól függően, hogy hogyan alakul az Iránban folyó háború (amely 2026. február 28-án kezdődött), és hogy a kurdok készek-e viselni a haldokló, de makacs iszlám rezsim elleni küzdelem magas költségeit, a kurdok autonómia vagy függetlenség iránti törekvései Iránban esetleg megvalósulhatnak. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk az iráni kurdok demográfiai, katonai és politikai súlyáról, valamint arról, hogy az iraki és szíriai kurd helyzet hogyan befolyásolja az iráni kurdokat, illetve hogyan hat rájuk. Ezután megvizsgáljuk, hogyan reagálnak most az iráni háborúra. Végül az iráni kurdok jövőjének lehetséges forgatókönyveivel zárjuk az elemzést.
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. számításai szerint 2026-ban 1,5 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság, amelyet 2027-ben 2,6 százalékos bővülés követhet. A korábbinál kedvezőtlenebb növekedési kilátás elsődleges oka az időközben kirobbant háború a Közel-Keleten, ami a nemzetközi sérülékenység fokozódása és a szállítási útvonalak egy részének kiesése miatt fékező hatással van a világgazdaságra. A 2026. április 8-án bejelentett kéthetes tűzszünet enyhítheti a legnagyobb bizonytalansági faktorból, az iráni háborúból származó negatív kockázatokat, amely azonnal áresést okozott az olaj piacán és további optimizmusra is okot ad. A gazdasági növekedést továbbra is támogatja a fogyasztás bővülése, azonban a hosszú távon fenntartható növekedési pálya eléréséhez elengedhetetlen a külső konjunktúra erősödése, valamint a beruházások felfutása.
A magyarok 62 százaléka valószínűnek tartja, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt kormányra kerülve Brüsszel elvárásainak megfelelően kitiltja az orosz olajat és gázt Magyarországról, 57 százalékuk pedig azt, hogy velük belesodródhat Magyarország az orosz-ukrán háborúba. Ezzel szoros összefüggésben van az, hogy a választás tétjeként, fő témájaként a magyarok többsége, 56 százaléka, Magyarország békéjének, biztonságának és energiabiztonságának megőrzését jelöli meg.
