Ezeréves megtartó erő – konferencia a magyar vidék jövőjéről
Kétszáz fő részvételével zajlott a második Vidék Konferencia a Századvég Konjunktúrakutató szervezésében. A budapesti tanácskozáson többek között szó esett a vidékfejlesztés legfőbb kihívásairól, az agrárium helyzetéről, a vidék fejlődését szolgáló nemzeti és európai uniós finanszírozási programokról, a vidékkel kapcsolatos társadalmi kérdésekről, energetikáról és digitalizációról. Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója megnyitó beszédében elmondta, hogy […]
Magyar Falu Program: kézzelfogható eredmények, megfordult tendenciák, hittel teli falvak
A program végrehajtása 2019-ben indult, hosszas konzultációk, több száz vidéki helyszínen történt egyeztetés és véleménycsere előzte meg a struktúrájának felépítését. A vidéken élő embereket, a települések vezetőit, a helyi civil szervezeteket, az egyházközségeket, a helyi kisvállalkozásokat kérdeztük, meghallgattuk és a felvázolt kihívásaikra megoldásokat találtunk, új felvetéseikre pedig nap mint nap reagálunk. Ilyen egyszerű a képlet. […]
Hátrányból előny – a magyar agrárium lehetősége
Az elméleti-ideológiai viták helyett a gyakorlati megoldások irányába tolódott az európai közbeszéd az elmúlt hónapokban. Az ellátás biztonsága lett az egyik legfontosabb kérdés mind az energia, mind az élelmiszerek terén. Az unión belül az egyes nemzetállamok is felmérik lehetőségeiket és e nehéz helyzetben adottságaikhoz mérten alakítják ki a számukra legmegfelelőbbnek gondolt politikai-gazdasági stratégiát. Magyarország esetében […]
Hogyan erősítheti a távközlési piac a vidék megtartó erejét?
A digitális technológiák (ideértve a szélessávú vezetékes és mobil szolgáltatásokat is) minél szélesebb körben történő igénybevétele minden mértékadó elemzés szerint kimagaslóan javítja az állampolgárok életminőségét, a vállalkozások és így a teljes nemzetgazdaság versenyképességét, valamint a közintézmények működésének hatékonyságát. Mindennek ellenére az uniós országok digitális felkészültségét bemutató Digital Economy and Society Index (DESI) 2022. évi jelentése […]
Szakpolitikai megfontolások az Európai Bizottság Hulladékgazdálkodási Keretirányelvének felülvizsgálatával kapcsolatban
A Konjunktúrakutató 2020 szeptembere óta fokozza nemzetközi megjelenését. Ennek a folyamatnak része a cégcsoport magyarországi és közép-európai kutatási feladatait érintő EU-s szakpolitikával kapcsolatos állásfoglalások megfogalmazása és közvetítése is. Kiemelt szerepet szánunk az Európai Bizottság nyilvános konzultációiban való rendszeres részvételnek, valamint a cégcsoporton belül megfogalmazódó, és első kézbeni tapasztalatokra épülő eredmények közvetlen eljutását a Bizottság […]
A Soros Györgyhöz köthető NGO-k 2020-ban is dúskáltak a külföldi forrásokban
I. TASZ, avagy létezhet-e a nemzetközi köröknek „civil” közéleti képviselete a hagyományos pártok világán kívül? A Társaság a Szabadságjogokért (röviden TASZ) liberális emberi jogi szervezet, amely 1994-ben, Budapesten alakult meg szakmai és közéleti céljai megvalósítására. Noha magáról azt hirdeti, hogy állami szervektől és pártoktól függetlenül működik, azaz politikailag és gazdasági tekintetben is autonóm, önálló szervezet, […]
A hazai digitalizációban az áttörés továbbra is várat magára, de Magyarország még így is tartani tudja az EU Digitális Iránytű célkitűzéseinek többségét
Az Európai Bizottság július végén hozta nyilvánosságra szokásos éves jelentését az egyes uniós tagországok digitális felkészültségéről. A jelentés szerint hazánk egy helyet javított (a tavalyi 23-ról idén a 22. helyezésre), ugyanakkor a legtöbb területen nem sikerült áttörést elérni, mivel a hazai fejlődési ütem nem múlta felül érdemben a többi uniós tagországét sem az állampolgárok, sem […]
Sokszínű magyar büszkeség
A magyarok nemzeti büszkeségét alkotó építőkövek szóban forgó módszeres vizsgálata 2018-ra nyúlik vissza, amikor a Századvég Alapítvány a kommunista diktatúra emlékezetét vizsgáló többlépcsős kutatása során, annak kérdőíves szakaszában, nyitott kérdés segítségével megvizsgálta, hogy „Magyarként mire lehet büszke az ember?”. László Tamás és Makay Mónika erre a kérdésre kapott, úgynevezett „szabadszavas” válaszokból kiindulva be tudta azonosítani azokat […]
Terítéken a demográfiai kihívások
(…) A Századvég igazgatóhelyettese, Gyorgyovich Miklós a családok helyzetét vizsgálva arra jutott társadalomtudományi kutatócsoportjával, hogy a család intézményének elfogadása megkérdőjelezhetetlen a magyar társadalomban, mindazonáltal a család definíciójába már sokak esetében nem tartozik bele a házasság. Még mindig fontos a család Európában Gyorgyovich Miklós, a Századvég igazgatóhelyettese a társadalomtudományi kutatócsoportjával végzett felmérések eredményeit ismertette. Mint fogalmazott: […]
Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének riportja NGO-k befolyását tükrözi
2022. június 8-án publikálta az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (Fundamental Rights Agency, FRA) a 2022-es Alapjogi jelentését (továbbiakban: Jelentés). A FRA az emberi jogok Európai Unión (továbbiakban: EU) belüli érvényesítését és védelmezését célul kitűző független referencia és kiválósági központ. Tevékenysége során bizonyíték alapú tanácsokat ad az uniós és nemzeti döntéshozóknak, ezáltal informálva őket, és segítve az […]
Az Európai Politikai Közösség terve az uniós jog és a szuverén egyenrangú nemzetállamok elleni támadásként értékelhető
2022. május 9-én az Európai Parlamentben Emmanuel Macron egy új Európai Politikai Közösség (továbbiakban: EPC) létrehozását javasolta, amelyet Mario Draghi olasz kormányfő is támogat, valamint hasonló koncepciót vázolt fel Enrico Letta volt olasz miniszterelnök is az orosz–ukrán háború kitörését követően. Ezen új együttműködési struktúra lehetővé tenné, hogy Albánia, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Grúzia, Koszovó, Moldávia, Montenegró, Szerbia, Ukrajna […]
Az Európai Bizottság nem foglalkozik a balliberális-hálózat stratégiai pereskedési gyakorlatával, de ennek mentén fosztaná meg jogaitól a tagállamok állami szerveit
Az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott irányelvre vonatkozó javaslata korlátozná a tagállamok állami szerveit abban, hogy jogos érdekeik megvédése, valamint az állami intézmények iránti közbizalom fenntartása érdekében bírósághoz forduljanak az újságírók és a civil szervezetek valótlan tartalmú állításaival szemben. A Bizottság értelmezésében az állami fellépés a zaklatás egyik formájának minősül, mely megfélemlítő hatású, és […]
Garantálja-e a YouTube új szabályzata a semlegességet a választási kampányban?
1. A YouTube szabályzat relevanciái A médiafogyasztási szokásoknak az utóbbi 10 év során a közösségi média irányába történő eltolódása azt eredményezte, hogy a közéleti (beleértve a választási) témákról való tájékozódásnak az elsődleges forrásai is ezek a felületek lettek. Ezen túl, mivel napjainkra a legnagyobb meggyőzőerővel, véleménybefolyásoló-hatással rendelkező tartalomtípus a videós (azaz a hangos mozgóképes) tartalom, […]
Az európaiak elutasítják Brüsszel lakossági karbonadó javaslatát
Az Európai Bizottság, az elmúlt tíz évben kiadott iránymutatásaiban, a hagyományos energiatermelési módok leépítésével és a lakossági árszabályozás deregulációjával próbálta az energiamix drasztikus átalakítására ösztönözni a piaci szereplőket. A 2021. július 14-én kiadott „Fit for 55” című brüsszeli javaslatcsomag fokozná a korábbi erőfeszítéseket, ennek célja az energiatermelő technológiák erősebb megkülönböztetésével, valamint a lakossági energiafogyasztás megadóztatásával […]
Rezsi Konferencia – A biztonságos, megfizethető és tiszta energiaellátás jövője
Elsőként a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, Barthel-Rúzsa Zsolt mondott köszöntőt, amelyben a rezsicsökkentés sikeres eredményeiről és az Európát érintő energiaválságról is beszélt. Elmondta, hogy a baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett. Hozzátette, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a […]
Európa árszabályozást akar: követné a magyar rezsicsökkentést
Azokban az európai országokban, ahol az állam nem védi a lakossági tarifákat hatósági védőhálóval, a megemelkedett piaci energiaárak begyűrűztek a háztartási rezsidíjakba. A 2021-es évben a lakossági földgáz ára átlagosan több mint 50 százalékkal emelkedett az Európai Unióban, azonban az egyes országok között – az azokban működő eltérő szabályozási környezet alapján – jelentős különbségek voltak. […]
Nem várhatunk tényeken és a valóságon alapuló értékelést a 2022-es jogállamisági jelentéstől
Ahogyan az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) a 2021. december 7-én megrendezésre kerülő “Az EU jogállamisági mechanizmusa – mi a civil szervezetek szerepe?” elnevezésű webináriumán elhangzott, az Európai Bizottság (EB) minden júliusban ki fog adni egy jogállamisági jelentést. Ezen riport Magyarországgal foglalkozó részéhez gyűjt az EB információt 2022. február 28-án és március 1-jén, az érdekeltekkel […]
Az EU jogállamisági mechanizmusa a Soros-hálózat befolyása alá került
Tavaly év végén került megrendezésre az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) az Az EU jogállamisági mechanizmusa – mi a civil szervezetek szerepe? elnevezésű webináriuma, amelyen a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) képviselői az alábbi kérdésekre kaphattak választ: Mi a jogállamisági mechanizmus? Mi a jogállamisági jelentés, a civil szervezetek hogyan tudják ezt használni, és hogyan tudnak ők […]
A baloldal évek óta félrevezeti a közvéleményt a rezsicsökkentés hatásairól
Rezsilegenda, óriási hazugság, látszatintézkedés – így kérdőjelezi meg a baloldal a rezsicsökkentés eredményeit Márki-Zay idézett kritikáján túl Szél Bernadett, az LMP egykori kormányfőjelöltje, a Momentum jelenlegi országgyűlésiképviselő-jelöltje januárban „rezsilegendának” titulálta a rezsicsökkentést, megemlítve, hogy „valós csökkentés helyett állami árbeavatkozás van”, míg V. Naszályi Márta, a Párbeszéd elnökségi tagja szerint a „rezsicsökkentés óriási hazugság”. Ehhez hasonlóan […]
A jobboldal a rezsicsökkentéssel visszaadta azt, amit a baloldal előtte elvett a családoktól
A rezsicsökkentési program bevezetését megelőzően, a magyar családoknak folyamatos és jelentős áremelésekkel kellett szembesülniük. A közüzemi díjak növekedése 2005 és 2012 között egy háztartásnak átlagosan havi 9 ezer, összesen 768 ezer forint többletköltséget okozott, azaz a családokat ért kár országos szinten meghaladta a 3 ezer milliárd forintot. Ráadásul, a kedvezőtlen tendenciát a különböző szociális támogatások […]
