Januárban az Európai Unió átlagos inflációja éves bázison 0,4 százalékponttal 10,0 százalékra csökkent, míg ugyanez az érték 0,6 százalékpont csökkenéssel 8,6 százalékon alakult az eurózónán belül. A pénzromlási ütem lassulása több tényező együttes hatásának tudható be, kiemelendő a jegybankok monetáris szigorítása, a konszolidálódó energia- és nyersanyagárak, illetve a bázishatás szerepe.
A magyar gazdaság jövőre vonatkozó, rövid távú teljesítményével szembeni várakozásokat kifejező SZIGMA LEAD indikátor 2023. január havi előrejelzése szerint a rövid távú (9 hónapos) előrejelzési horizont végén (2023 október) a magyar gazdaság növekedésének szintje kis mértékben, de meg fogja haladni a historikus trendértéket.
A magas inflációs környezet miatt a jegybankok kénytelenek kamatot emelni. A hazai jegybank októberi lépésének következtében a régióban Magyarországon a legmagasabb az effektív kamat (egynapos (O/N) jegybaki betét: 18,0 százalék).
A magasabb kamat- és inflációs környezetben folytatódott egy trend, amely szerint a lakosság inkább az infláció feletti hozamot nyújtó prémium magyar állampapírokat részesíti előnyben a fix hozamúval szemben.
