Mély elgondolkodásra adhat okot, hogy vajon milyen észszerű indokok vezethettek oda, hogy az európai háztartások növekvő inflációs terhei, a bevándorlás hatásainak eredménytelen kezelése és Európa egészét kiemelkedően sújtó gazdasági válság idején Európa legnagyobb gazdasága nemzeti állampolgárainak adóterheit tovább növeli abból a célból, hogy a bevándorlás okozta munkaerőpiaci kihívások megoldására kísérletet tegyen. A munkanélküli segélyezés rendszerének megerősítése és „polgári juttatásnak” nevezése vajon tényleg növeli a bevándorlók munkaerőpiaci esélyeit, hozzájárulva a német gazdaság fejlődéséhez, vagy csupán egy újabb eredménytelen szociálpolitikai eszköz, amely a segélyezést előtérbe helyező baloldal szavazótáborát növelheti? Elemzésünk e témát vette górcső alá.
Ezen elemzésünk a régi „Hartz IV” és a 2023. január 1. napjától hatályba lépett Bürgergeld rendszerét hasonlítja össze rámutatva arra, hogy a német munkanélküli és munkakeresési rendszer feltételei hogyan és miként enyhültek, hogy a gyengébb feltételekkel megalkotott juttatási rendszer körül milyen parázs viták voltak és vannak, valamint hogy a német törvényhozás milyen új szociálpolitikai célokat fogalmazott meg önmagával szemben. Az előző és a jelenlegi rendszer feltételeinek összehasonlítása, valamint a jellemzően baloldali politikai vezetés által megfogalmazott érvek alapján az elemzés elég sikeres megállapítást tesz arra vonatkozóan, hogy az átalakított munkanélküli segélyezési rendszer valóban az azt leginkább igénybe vevő bevándorlók munkaerő-piaci esélyeit tudja javítani, vagy esetleg más – ennél kevésbé méltányolható – politikai célokat szolgál.
A teljes elemzés elérhető a csatolmányok között.
A Századvég Alapítvány kutatásaiban egy új termék kerül bevezetésre Századvég Reality Check néven, az eddig már megismert stratégiai vagy taktikai elemzések köre mellett. A Századvég hazánk meghatározó agytrösztjeként mindig is törekedett arra, hogy a cég sokrétű munkája során, általában is ötvözze az elemzést, a kutatást és a közvetlen információátadást, a tények, adatok értelmezését, a széles közéleti közönség figyelmét és érdeklődését is felkeltő szakmai tevékenysége révén.
A valóságellenőrzés (angolul Reality Check, tkp. szembesítés a realitásokkal) nem más, mint egy második vélemény, amit valamely aktuális (például társadalmi, gazdasági) helyzet állapotáról adnak. Amikor tehát azt mondjuk, hogy valami valóságellenőrzés a meghatározott célcsoport számára, akkor itt valójában az a cél, hogy ráébresszük az igazságra egy adott helyzetről. A valóságellenőrzés hasonló a tények ellenőrzéséhez, de kevésbé formális.
A közéleti tudatosság terén a fejlődés egyik fontos szempontjának tekinthető, hogy a polgár, a választó, a politika és gazdaság kérdései iránt nyitott ember a saját gondolatai, és véleménye kialakítása során különbséget tudjon tenni a valóság és a fikció között. A gondolkodási hibák, amiként a nem megfelelő informáltság (a tények, adatok, trendek hiányos vagy rossz ismerete) is befolyásolni tudják az állampolgári, választói viselkedést, és így nem alapos döntésekhez is vezethetnek az élet számos területén. A Századvég „valóságtesztje” rávilágít a főleg hírekből megismerhető közéleti, társadalmi valóságban fontos szerepet játszó tények, adatok, trendek értelmezésének vagy esetleges „kijavításának”, azaz ellenőrzésének fontosságára.
