Reality Check

Valamit nem találsz?

TOVÁBB A SAJTÓSZOBÁBA

A Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) módosításai, valamint a pandémiára való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi szerződés (CA+) nulladik tervezetét is komoly kritikák érik vezetési, ellenőrzési és szankcionálási jogkörök kapcsán. Sokan úgy értékelik, hogy a szuverén állami funkciók átadása történne meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé. A szervezet főigazgatója a tervezett szabályozás szerint hirdethetne ki regionális vagy globális egészségügyi veszélyhelyzetet, akár csak potenciális veszélyhelyzetek esetén is. Döntésével a WHO főigazgatója lényegében az összes állam alapvető alkotmányos rendjét felülbírálhatná.

Az Európai Unió az orosz–ukrán háború kitöréséig – a második világháború adta tapasztalatok okán – a területén mindig kiemelten törekedett a béke elősegítésére és fenntartására, valamint próbálta elkerülni, vagy lényegesen csökkenteni a területén felmerülő háborús konfliktusok esélyét. Ezen több mint évtizedes gyakorlatát az orosz–ukrán háború felülírta, és Európa eddig soha nem látott fegyverexportba kezdett Ukrajna javára, ezzel közvetlenül belesodorva önmagát a háború kényszerű támogatásába.

Ukrajnai plakátok sorsközösséget hirdetnek a magyar és az ukrán lakosok között, ezzel is kiemelve azt, hogy a magyarok ugyanúgy érintettek az orosz–ukrán háborúban, miközben a magyar kormány következetesen a tűzszünet mielőbbi elrendelését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti. Hiába Magyarország békepártisága, az ukrajnai plakátok megrendelőihez még mindig nem jutott el a háború lezárásának égető szüksége.

Mély elgondolkodásra adhat okot, hogy vajon milyen észszerű indokok vezethettek oda, hogy az európai háztartások növekvő inflációs terhei, a bevándorlás hatásainak eredménytelen kezelése és Európa egészét kiemelkedően sújtó gazdasági válság idején Európa legnagyobb gazdasága nemzeti állampolgárainak adóterheit tovább növeli abból a célból, hogy a bevándorlás okozta munkaerőpiaci kihívások megoldására kísérletet tegyen. A munkanélküli segélyezés rendszerének megerősítése és „polgári juttatásnak” nevezése vajon tényleg növeli a bevándorlók munkaerőpiaci esélyeit, hozzájárulva a német gazdaság fejlődéséhez, vagy csupán egy újabb eredménytelen szociálpolitikai eszköz, amely a segélyezést előtérbe helyező baloldal szavazótáborát növelheti? Elemzésünk e témát vette górcső alá.

Azon túl, hogy a lobbizást mint tevékenységet az Amerikai Egyesült Államokból eredeztetik, formáját tekintve szinte minden legfelsőbb politikai döntéshozatallal rendelkező személy vagy személyösszesség körül valamilyen formában megtalálható, mondhatni a hatalom velejárója. Amennyiben kizárni nem lehet, megfelelő szabályozása indokolt, különben olyan belső és külső szuverenitási (és biztonsági) kérdéseket vet fel, amelyek jelenleg az Európai Unió és Magyarország vezetőit egyaránt foglalkoztatják.

2022 őszén több, bevándorló személyek által elkövetett nemi erőszak sajtóhíre kavarta fel a bécsi és az országos közvéleményt Ausztriában. Az öt nemi abúzusos eset a beszámolók alapján két héten belül történt az osztrák fővárosban, amely egyből a bevándorlás, illetve az illegális migráció hordozta kockázatokra irányítja a közvélemény és a politikai szereplők figyelmét. Azonnali kérdésként merül fel, hogy lehet-e esetleg összefüggés a migrációs folyamat erősödése és az erőszakos bűnözés számainak növekedése között a baloldali vezetésű város egyes kerületeiben.

Add Your Heading Text Here

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

Frissítettük feltételeinket