A Századvég Politikai Iskola Alapítvány meghívására Magyarországra érkezett John Mearsheimer amerikai politológus, a nemzetközi kapcsolatok szakértője. Szerda délután egy könyvbemutató keretében megismerhettük a világhírű realista A nagy téveszme: Liberális álmok és nemzetközi realitások című kötetét, amely a Századvég Kiadó gondozásában jelent meg magyarul.
A rendezvény házigazdája Halkó Petra, a Századvég vezető elemzője, a Kontra lapigazgatója volt. A Századvég képviseletében jelen volt még Fűrész Gábor, a Századvég elnöke, valamint Kenyeres Kinga operatív igazgató is.
Fűrész Gábor: A XX. század kísértetei visszajárnak
A könyvbemutató első felszólalója, Fűrész Gábor, a Századvég elnöke volt, aki elmondta, hogy úgy tűnik, mintha az elmúlt években a XX. század „kísértetei visszajárnának”, erre utal a mostani háború is. Fűrész Gábor felidézte, hogy Mearsheimer professzor úr volt az egyetlen, aki már előre figyelmeztetett egy ilyen jellegű konfliktus bekövetkeztére, mint a mostani orosz–ukrán háború. A Századvég elnöke felidézte azt is, hogy az Egyesült Államok 35 intervenciót hajtott végre 1948 óta, de ebből csak egyetlen egy vezetett tartós demokratikus változáshoz. Vagyis a „demokráciaexport” nem túl hatékony. Kifejtette, hogy a nagy „társadalmi mérnökösködéseket” az érintett országokban általában káosz követte. Fűrész Gábor beszámolt arról is, hogy álláspontja szerint tiszta fogalmi struktúra jellemzi a könyvet, amely empirikus tudáson alapul.
Szerinte erre a tiszta, valóságalapú gondolkodásra volna szükség ahhoz, hogy végre le lehessen zárni a XX. századot, és el lehessen indulni valamilyen másik irányba.
Schmidt Mária: Az a liberalizmus, amelyik szembemegy a nacionalizmussal és a realizmussal, vesztésre van ítélve
A következő felszólaló Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója volt. A főigazgató szerint a könyv azt vizsgálja, hogy hogyan viselkednek a világpolitikát alakító erők, azaz a liberalizmus, a nacionalizmus és a realizmus; hogyan befolyásolják az olyan nagy birodalmak külpolitikáját, mint például az Amerikai Egyesült Államok. Schmidt Mária felidézte, hogy a szerző szerint téveszme az a Woodrow Wilsontól származó gondolat, hogy ami jó Amerikának, az jó a világnak is, és az USA feladata, hogy mindenhol igyekezzen a liberális demokráciákat hatalomra juttatni. Amerika világképében a demokráciaexport mára kizárólagossá és dogmatikussá vált. Minden ellenszegülést gondolatbűnözésnek tekintenek. – fejtette ki Schmidt Mária, majd hozzátette, hogy az amerikai demokráciaexport képtelen feldolgozni a kudarcait. A szerző alapján felidézte, hogy a nacionalizmusnál nincs erősebb politikai ideológia. Schmidt Mária szerint ezt jól bizonyítja, hogy a magyarok 1956-ben szembeszálltak a világ legerősebb hadseregével hazájuk védelmében.
Ezért az a liberalizmus, amelyik szembemegy a nacionalizmussal és a realizmussal, vesztésre van ítélve.
Amerika a Szovjetunó összeomlását követően egyre erősebben igyekezett az országok életébe beavatkozni. Schmidt Mária úgy véli, hogy Trump alatt fellélegeztünk, mert nem erőltette a demokráciaexportot, „Biden azonban Obama 2.0”. Most épp a woke-ideológiát szeretnék mindenáron szétszórni a világban. Ez azt is jelenti, hogy Amerika ma már csak az individualizmusra, többek közt az LMBTQ-jogokra koncentrál. Magyarország azonban ellenáll ennek a nyomásnak, mivel ezek az ideológiák valójában a törzsiséghez való visszatérést jelentenék. – fejtette ki Schmidt Mária.
John Mearsheimer: Nagyon veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok Kína „karjaiba löki” Oroszországot
Ezután Halkó Petra John Mearsheimerrel beszélgetett. A professzor Halkó Petra kérdésére elmondta, jól bizonyítja, hogy Francis Fukuyama nagyot tévedett, amikor a történelem végét vizionálta, hogy jelenleg egy ennyire veszélyes világban élünk.
Egyrészt itt van az Oroszország és Amerika közötti konfliktus, de emellett a mélyben egy Amerika és Kína közötti konfliktus is meghúzódik, ami Tajvannal kapcsolatban mutatkozik meg.
– mondta el a politológus.
Mearsheimer professzor beszámolt arról, hogy az orosz–ukrán konfliktus jelentős részben a NATO-bővítés miatt robbant ki. 2008-ban ugyanis az Egyesült Államok még úgy vélte, hogy Oroszország a NATO barátja lesz, a 2014-es év azonban mindent megváltoztatott.
A krími bevonulást követően az USA erőteljesen támogatni kezdte Ukrajnát katonailag, hogy az meg tudja védeni magát Oroszországgal szemben. Biden 2020-as hatalomra kerülésével ezek a támogatások felerősödtek.
Oroszország 2021 decemberében jelezte a NATO-főtitkárnak, hogy nem támogatják Ukrajna csatlakozását a szervezethez. Két hónappal később pedig ki is tört a háború. Mearsheimer professzor kifejtette, hogy szerinte a nagyhatalmaknak egymásra kellene koncentrálniuk, így például az Egyesült Államoknak Kínára. Szerinte pozitív fordulat lenne, ha Oroszország szövetségben állna szemben Kínával. Véleménye szerint az viszont nagyon veszélyes lehet, ha az Egyesült Államok Kína „karjaiba löki” Oroszországot. John Mearsheimer Magyarországra térve elmondta, hogy nem az USA-nak kéne megmondania, hogy mi legyen Magyarországon. A nagyhatalmaknak egymást kellene ellensúlyozniuk. Szerinte az USA és az Európai Unió jelenleg hasonló külpolitikát folytat, ezen a háború okozta negatív gazdasági hatások azonban könnyen változtathatnak. Magyarországhoz hasonlóan egyre több ország gondolhatja úgy, hogy nem táplálni kéne a konfliktust, hanem a békét előidézni. John Mearsheimer néhány nappal ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnökkel is találkozott a Karmelita kolostorban.
Forrás: Kontra