A Századvég június 2-án tartja az „Átalakuló világrend: európai kérdések és válaszok” című konferenciáját, ahol – magasrangú politikusok és szakmai megszólalók mellett – a közleményben szereplő Európa Projekt-kutatás 2025-ös eredményei is részletesen bemutatásra kerülnek. Az eseményen történő részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Évről évre többen ellenzik Ukrajna felfegyverzését
Az orosz–ukrán háború kirobbanása óta számos európai ország szállít fegyvereket Ukrajnának, mi több, a fegyveres konfliktus első éveiben az ukrán haderő szinte kizárólag nyugati fegyverekkel harcolt. Ugyan a közelmúltban egyes nyugat-európai országok – a fegyverszállításokat részben kiváltva – az ukrán védelmi szektort közvetlenül kezdték el finanszírozni, viszont napjainkban – az ukrán vezérkar tájékoztatása szerint – ezzel együtt is a frontvonalon használt fegyverek mindössze körülbelül 40 százalékát gyártják Ukrajnában. A vezető európai politikusok fegyverszállítások iránti elkötelezettségét mutatja, hogy Ursula von der Leyen 2025 februárjában hangsúlyozta, hogy „az Európai Uniónak fel kell gyorsítania a fegyverek és lőszerek szállítását Ukrajnába”. Ezenfelül az Európai Bizottság elnöke 2025 márciusában – az újrafegyverkezés jegyében – egy 800 milliárd eurós csomagot jelentett be az európai védelmi kiadások növelésére, többek között abból a célból, hogy az európai országok „a kritikus pillanatban továbbra is támogathassák Ukrajnát”.
Már az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy több európai kormányzat szilárdan elköteleződött az ukrajnai fegyverszállítások mellett, miközben országaik lakossága megosztott volt ebben a kérdésben. A Századvég Európa Projekt-kutatásának legfrissebb eredményei rávilágítanak, hogy a kontinens közvéleményét ugyan továbbra is megosztja Ukrajna felfegyverzése, viszont
a 2025-ös év az első, amikor a fegyverszállításokat ellenző európaiak tábora (49 százalék) meghaladja a támogatók arányát (44 százalék).
Ezzel párhuzamosan megállapítható, hogy az ukrajnai hadianyag-szállításokat pártolók aránya tendenciózusan csökken. A felmérés szerint
2025-re – 2023-hoz viszonyítva – 6 százalékponttal (50 százalékról 44 százalékra) csökkent az Ukrajna felfegyverzését támogató uniós polgárok hányada, valamint a fegyverküldést ellenző tagállamok tábora a 2023-ban és 2024-ben regisztrált 12-ről 16 tagországra nőtt az idei évben.
Mindezek fényében kijelenthető, hogy az Ukrajna katonai megsegítését célzó fegyverszállítások kérdésében egyre nagyobb a szakadék az európai lakosság elvárásai és az európai politikai elit cselekvési irányai között.
Elsöprő elutasítottság övezi a katonai beavatkozást
Az európai politikai elit tevékenységét – az Ukrajna és Oroszország közötti közvetítés, a diplomáciai eszközök és megoldások szorgalmazása helyett – továbbra is a háborús retorika, illetve a háborús berendezkedésre történő erőltetett felkészülés határozza meg. Többek között 2025 márciusában a dán védelmi miniszter bejelentette, hogy Dánia bevezeti a hadkötelezettséget a nők számára, Norvégia drasztikusan növeli a katonai kiadásait és a hadkötelesek számát, Lengyelország több mint kétszeresére tervezi emelni hadserege állományát, míg a litván védelmi miniszter szerint „a tárgyalások jelenleg teljesen irrelevánsak”, valamint, ha Európa „valóban ki akar állni Ukrajna mellett”, akkor „állig fel kell fegyverkeznie”.
Az Európa Projekt 2025-ös kutatási eredményei szerint a lakosság Európa-szerte nem osztozik a vezető európai politikusok harci lázában, és – az elmúlt évekhez hasonlóan – egyértelműen elzárkózik az ukrajnai katonai beavatkozástól. A kutatás rámutat, hogy
az európai válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) nem ért egyet azzal, hogy saját országa katonákat küldjön Ukrajnába, továbbá az ukrajnai katonai beavatkozást pártolók tábora egyetlen vizsgált országban sem haladja meg az 50 százalékot.
Ezenfelül fontos hangsúlyozni, hogy
a háborús intervenciót elutasítók aránya Svédország és Finnország kivételével valamennyi uniós tagállamban meghaladja a hadi beavatkozást támogatók hányadát.
Ukrajna katonák küldésével történő megsegítését leginkább Magyarországon (90 százalék) és Bulgáriában (85 százalék) ellenzi a lakosság.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
