Brüsszel érzékeny diplomáciai helyzetben büntetné Kínát
Az elmúlt hetekben jelentős előrelépések történtek az Egyesült Államok és Kína közti kereskedelmi konfliktus feloldása érdekében. A két ország képviselői májusban Genfben folytattak tárgyalásokat, amelynek eredményeként 3 hónapos szünetet rendeltek el az egymás ellen kivetett – a 100 százalékot meghaladó – vámok többsége tekintetében, továbbá egy állandó egyeztetési mechanizmus létrehozásáról is döntöttek a gazdasági kapcsolatok rendezése érdekében. Ezt követően a júniusi londoni kereskedelmi tárgyalások eredményeként elvi egyezség született a két nagyhatalom között a genfi megállapodás végrehajtásának kereteiről.
Ezzel párhuzamosan Brüsszel egy szankciós csomagot készít elő két kínai bank ellen, amelyek a gyanú szerint segítették Oroszországot a nyugati kereskedelmi tilalmak megkerülésében.
Ez lenne az első alkalom, hogy az Európai Unió harmadik országbeli pénzintézetekkel szemben foganatosít büntetőintézkedést Oroszország háborús támogatása miatt,
ugyanakkor Ursula von der Leyen egyértelművé tette, hogy „súlyos következményekkel számolhatnak” azok az országok, amelyek kereskedelmi úton hozzájárulnak Moszkva háborús gépezetének fenntartásához. Tovább árnyalja a képet, hogy a szankciók előkészítésével párhuzamosan a brüsszeli vezetők éppen a jövő hónapban terveznek csúcstalálkozót tartani Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben.
Békés együttműködésre van szükség az Egyesült Államokkal és Kínával
Az Európa Projekt-kutatás legfrissebb eredményei szerint a lakosság Európa-szerte azt várja el a brüsszeli döntéshozóktól,
hogy az EU – az ideológiavezérelt Kína-ellenes politika helyett – az Egyesült Államokkal és Kínával egyaránt a békés együttműködésre törekedjen.
A kutatás rámutat, hogy 10-ből 6 uniós megkérdezett (60 százalék) úgy gondolja, hogy az Európai Uniónak mindkét nagyhatalommal békés gazdasági együttműködésre kell törekednie, továbbá mind a 27 tagországban 50 százalék feletti azon válaszadók hányada, akik osztják ezt az álláspontot. A hazai lakosság következetes békepártiságát mutatja, hogy legnagyobb arányban a magyarok (85 százalék) vélik úgy, hogy a kereskedelmi konfliktus árnyékában az EU-nak az Egyesült Államokkal és Kínával is a békés kooperációra kellene törekednie.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az Unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
