A német kormány 2025 májusában zöldnek ismerte el az atomenergiát és ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban nem akadályozza a technológiával kapcsolatos fejlesztéseket az Európai Unióban. A döntés lényeges mérföldkövet jelent az Unió energiapolitikájában, ugyanis a német blokkolás feloldása lehetővé teszi a közösség számára, hogy bekapcsolódjon a nukleáris iparág globális reneszánszába, amely Amerikában, Kínában, Indiában vagy az Egyesült Királyságban már évekkel ezelőtt elindult. A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei rámutatnak, hogy Németország és az EU szimbolikus fordulata részben a társadalmi elvárások markáns átalakulására vezethetők vissza.
A nukleáris energia megítélése már az orosz-ukrán háború kirobbanása előtti években is javult az uniós lakosság körében, de a fegyveres konfliktus, valamint az azt követő szankciós adok-kapok okozta energiaárrobbanás újabb löketet adott a tendenciának.
Közel tíz év alatt az európaiak véleménye pragmatikus fordulatot vett; a technológiát elutasítók aránya kevesebb, mint felére csökkent, a támogatóké pedig több, mint kétszeresére növekedett.
A változás iránya Európa-szerte megegyezett, de annak mértéke tagállamonként különböző volt. Az atomerőművek szerepét legpozitívabban megítélő magyarok, csehek és franciák körében 2016-ban még az Elfogadók – azaz, akik mérsékelt szerepet szánnának a technológiának – voltak többségben, napjainkra viszont a Támogatók váltak dominánssá. A korábban leginkább elutasító országokban pedig az Ellenzők – akik szerint egyáltalán nincs szükség atomerőművekre – relatív kisebbségbe kerültek. Ausztriában az arányuk 80-ról 48 százalékra, Németországban 66-ról 26 százalékra, Portugáliában pedig 65-ről 32 százalékra csökkent.
A közvélemény pragmatikus fordulata – Németország mellett – más tagállamokban is változtatásra késztethette a politikai döntéshozókat. A belga és holland kormány atomenergia-párti fordulata például aligha függetleníthető attól, hogy a Támogatók aránya előbbiben 11-ről 42 százalékra, utóbbiban 6-ról 35 százalékra nőtt, az Ellenzőké pedig 33-ról 9 százalékra, illetve 54 százalékról 14 százalékra mérséklődött.
Módszertan
A 2016-os adatok forrása az European Social Survey kutatás, a 2021-es és 2025-ös adatoké pedig a Századvég Európa Projekt-kutatása. Az eredmények mindhárom évre vonatkozóan az „Ön szerint az országa energiafogyasztásához mennyi villamos energiát kellene az Ön országában atomerőműben előállítani?” kérdésben véleményt nyilvánítók arányait, csoportosítva szemléltetik, azaz azokat, akik nem hallottak még a technológiáról, vagy nem válaszoltak, nem jelenítettük meg. A Támogatók csoportját a „Nagyon sokat” és a „Sokat”, az Elfogadókét a „Nem túl sokat” és a „Keveset”, az Ellenzőkét pedig a „Semennyit” válaszokat megjelölőkből aggregáltuk.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált. A 2025-ös adatfelvételre Európa 30 országában, 30 000 fő megkérdezésével, CATI-módszerrel, február 18 és április 17 között került sor.
