Az elemzés rámutatott arra, hogy az energetikai infrastruktúrák napjainkban egyre gyakrabban válnak célponttá, különösen a geopolitikai konfliktusok következtében. Az elmúlt évek eseményei, például az Északi Áramlat gázvezeték elleni szabotázsakció vagy a kritikus infrastruktúrát érintő kibertámadások mind rávilágítottak arra, hogy az energiaellátás elleni akciók nem csupán anyagi károkat okoznak, hanem társadalmi feszültségeket és nemzetközi konfliktusokat is előidézhetnek. A tanulmány kiemeli, hogy az olajfinomítók, kőolajvezetékek és LNG-terminálok fokozott kockázatnak vannak kitéve, mivel ezek kulcsszerepet játszanak az országok energiaellátásában és gazdasági stabilitásában.
Az elemzés külön hangsúlyt fektet a kibertámadások egyre nagyobb mértékű veszélyére, amelyek képesek megbénítani az energiahálózatot. A 2015-ös ukrajnai kibertámadás példája jól mutatja, hogy egy összehangolt akció akár több százezer ember energiaellátását is veszélyeztetheti. Az Európai Unió NIS 2 irányelve fontos lépés a kritikus infrastruktúrák kiberbiztonságának megerősítésében.
A jogi szabályozás területén az elemzés megállapította, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv tartalmazza a közérdekű üzemek működésének megzavarásáról és a terrorcselekményekről szóló rendelkezéseket, amelyek további szigorítása indokolt lehet a nagyobb fenyegetések fényében. Az elemzés rámutat arra is, hogy az állam és a magánszektor közötti együttműködés kulcsfontosságú az energetikai infrastruktúrák védelmében. Az olyan nagyvállalatok, mint a MOL és az MVM, kötelesek fokozott biztonsági intézkedéseket hozni, míg az állami szervek hatékony terrorelhárítási stratégiákat kidolgozni, a kritikus infrastruktúrák megóvása érdekében.
A tanulmány szerint a következő évek egyik legnagyobb kihívása az energetikai infrastruktúrák védelmének megerősítése a fizikai és a digitális fenyegetésekkel szemben. Intézetünk a következőket tartja szükségesnek: a jogi szabályozás további szigorítása, a kiberbiztonsági védelmi mechanizmusok fejlesztése, az állami és a magánszektor közötti együttműködés fokozása, valamint a nemzetközi együttműködés erősítése az Európai Unió és a NATO keretein belül a kibertámadások és szabotázsakciók elleni hatékony fellépés érdekében.
A Századvég Állam- és Jogtudomány Kutatóintézet kutatásának eredménye az, hogy az energetikai infrastruktúrák elleni támadások nem csupán az energiaellátás biztonságát veszélyeztetik, hanem közvetlen hatással vannak a gazdaság stabilitására és a nemzetbiztonságra is. Az elemzés megállapítja, hogy az energetikai infrastruktúrák védelme nemzetstratégiai prioritás, amely összefogja a jogi, biztonságpolitikai és technológiai intézkedések szükségességét annak érdekében, hogy a kritikus energiaellátási rendszerek folyamatosan működőképesek maradjanak és ellenálljanak a fizikai, a kibertérbeli és a geopolitikai fenyegetéseknek.
