Az Európai Unió szankciós politikájával szemben észszerű elvárás, hogy az nagyobb kárt okozzon Oroszországnak, mint Európának. Mivel a büntetőintézkedések nem voltak képesek felgyorsítani a háború lezárását (sőt, a fegyveres konfliktus egyre mélyül), és az EU kilátásai romlanak, egyre több kritika éri a közösség korábbi törekvéseit. Az uniós kormányfők a következő év elején várhatóan döntenek majd az EU szankciós politikájának jövőjéről, ezért a Századvég felmérte, hogy az európai közvélemény szerint mennyiben teljesült az eredeti elvárás.
Az európaiak mindössze tizede gondolja úgy, hogy a szankciók elsősorban Oroszországnak ártanak
Az Európai Unió átlagát tekintve, a választ megjelölők többsége (53 százaléka) szerint a szankciók mind az európai, mind az orosz gazdaságnak ártottak. Sokatmondó, hogy csaknem négyszer annyian (37 százalék) gondolják úgy, hogy a büntetőintézkedések elsősorban az EU gazdaságának ártanak, mint akik Oroszországot látják a szankciók elsődleges vesztesének. Az előbbiek valamennyi uniós tagállamban többségben vannak az utóbbiakkal szemben.
A tagállami különbségeket jól magyarázza az országok eltérő hozzáállása a közösség szankciós politikájához. Európa kárait legnagyobb arányban a szankciókritikus déli tagállamok (Görögország: 55, Ciprus: 54 százalék) és Magyarország (52 százalék) tartja nagyobbnak az orosz költségeknél. A szankciópárti országokban az arány kisebb, de jelentős: Dániában 19, Finnországban 20, Észtországban és Lengyelországban 24 százalék. Az eredmények alapján kijelenthető, hogy az európai közvélemény szerint a szankciókkal kapcsolatos eredeti elvárás – miszerint azoknak jobban kell fájniuk Oroszországnak, mint az EU-nak – nem teljesült.
Európa többsége recesszióra számít
Az Oroszország és Európa közötti kereskedelmi konfliktus következményeképpen az EU gazdasága egyre nagyobb bajban van, ami az európaiak konjunktúraérzetén is tapasztalható. A választ megjelölők csaknem háromnegyede (72 százaléka) recessziót vár 2023-ra és 23 százalékuk szerint a gazdasági teljesítmény jelentős csökkenése már az adatfelvételkor (2022. október 13. és december 7. között) is problémát okozott.
Azoknak az aránya, akik szerint a jövő évi recesszió elkerülhető, az EU átlagában mindössze 5 százalék, a legalacsonyabb Olaszországban, Portugáliában és Svédországban (mindhárom országban 4 százalék). Az eredmények rámutatnak, hogy az európai közvélemény szerint a büntetőintézkedések túlzott mértékben ártanak Európának és recesszióba taszítják a közösséget, így a tagállami kormányfőknek célszerű lenne változtatni az EU szankciós politikáján.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel október 13. és december 7. között.
