Az európai választópolgárok többsége ma nem bízik az Európai Unióban. Az Eurobarometer adatai ugyan stabilizálódó trendet mutatnak az elmúlt pár évben, az intézménybe vetett bizalom szintje mégis csak mostanában kezdte megközelíteni a 2008-as válság előtti szinteket. A bizalom minden politikai intézmény alapköve, annak hiánya könnyen az intézmények legimitásának megkérdőjelezéséhez vezethet. Az Európai Unió esetében a bizalomvesztés az integrációs folyamatok erősítése helyett a nemzeti értékek felé fordulást, szélsőséges esetben pedig az uniós tagsággal való szembefordulást eredményezheti. Nem túlzás szoros összefüggést feltételezni a bizalomvesztés és az Egyesült Királyság kilépése között. Egy tagállamának kilépése megrázta és válságba sodorta az uniót. Mi az oka annak, hogy az európaiak többsége ma nem bízik az Európai Unióban? Az intézménnyel szemben megfogalmazott legtöbb kritika a kétezres évek politikai és gazdasági válságaihoz kötődött, illetve ahhoz, ahogy azokat az Európai Unió (nem) kezelte. A bizalmi görbe esésének kezdete a 2008-as pénzügyi világválság idejére datálható. Azok aránya, akik bíznak az EU-ban, 2007 eleje és 2014 között 26 százalékpontnyit csökkent. Ez a zuhanás azokban az országokban, amelyeket a leginkább érintett a válság (például déli országok), még drámaibb volt. Az adatok arra utalnak, hogy az európaiak a helyi kormányok válságkezelésével való elégedetlenség mellett az uniót is hibáztatták, és sokan hitüket vesztették a közös pénzügyi rendszerben. A bizalmi görbe egy másik határozott esése a 2015-ös migrációs válság idejére tehető, ami arra utal, hogy a bizalom részét képezheti a migrációs folyamatokkal kapcsolatos egyéni percepció. Mindezek mellett sok szerző úgy véli, hogy az Európai Unióba vetett bizalmat az ideológiák és a kulturális identitás mozgatja, mások arra találtak bizonyítékot, hogy a helyi kormányok támogatása a legjobb proxija az EU-ba vetett bizalomnak, az ún. „nyerteshipotézis” szerint pedig az a legfontosabb, hogy az egyének nyertesként (magasan képzettek, magasan kvalifikáltak) vagy vesztesként jönnek-e ki az európai integrációból. Jelen tanulmány célja empirikus bizonyítékokat keresni arra, hogy milyen tényezők befolyásolják legerősebben az Európai Unióba vetett bizalmat. Látható, hogy az EU komoly bizalmi deficitben szenved; annak megértése, hogy milyen folyamatok hajtják ennek változását, kulcsfontosságú lehet az intézmény és minden tagállam, így Magyarország számára is. Az elemzésben használt adatok a Századvég 2020-ban elvégzett Európa Projekt keretében megvalósult, harminc európai országra kiterjedő kérdőíves felvételéből származnak.
A tanulmány a Magyarország 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.
