A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A gazdasági várakozások további jelentős javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az energiapiacokon tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül kettő gyengült, kettő pedig javult az előző havi értékéhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –1,8-ről ismét pozitív tartományba kerülve 1,7-re javult. A háztartásoknál az inflációs folyamatok megítélése kismértékben kedvezőtlenebbé vált, hiszen a mutató az áprilisi értékéhez képest enyhén visszaesett: –68,7-ről –71,9-re. A gazdasági környezet megítélése enyhén, az előző havi –24,3 pontos értékről –24,5-re romlott, míg az anyagi helyzeté –13,6-ről –10,7-re erősödött.
A lakossági konjunktúrakutatásban figyelemre méltó pozitív irányú elmozdulást mutatott az áprilisban mérthez képest a lakosság aktuális anyagi helyzetérzete.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az alábbiak közül melyik jellemző leginkább az Ön háztartására?” jelentősen kevesebben (az áprilisi 4,7 százalék után májusban 2,6 százalék) adták azt a választ, hogy nélkülözések között élünk. A hónapról-hónapra élünk választ az áprilisi 10,1 százalék helyett 8,2 százalék jelölte meg. Eközben 4,9 százalékponttal emelkedett azoknak a megkérdezetteknek az aránya, akik gondok nélkül élnek, 3,8 százalékponttal nőtt azoknak az aránya, akik beosztással kijönnek jövedelmükből, és 3,2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik azt a választ adták, hogy éppen kijönnek jövedelmükből. Így e kategóriákat a megkérdezettek közül rendre 15,6, 41,5 és 31,3 százaléka adta válaszul.
Májusban a lakosság konjunktúraérzete egy korcsoportban stagnált, míg a többi négy korosztályban javult. A 18–29 éves korosztályban –14,5 indexértéken stagnált a gazdasági közérzet, míg a korosztályok között átlagosan a legoptimistábbnak továbbra is a 60 év felettiek (–11,6) tekinthetőek, őket követik a 18–29 évesek (–14,5), míg a legpesszimistábban a 40–49 éves korosztály értékelt (–17,0); hozzátéve, hogy itt az index értéke 0,6 indexponttal javult. A 30–39 éves korcsoportban –16,8, míg az 50–59 éves korcsoportban az aktuális indexérték –14,9 volt.
A vállalati felmérés esetében kettő alindex értéke kedvezőbbé vált, míg kettő alindex értéke gyengült. Miközben az üzleti környezet mutatója –20,4-ről – 20,2-re a gazdasági környezeté pedig –24,5-ről –21,0-re javult, addig az iparági környezeté –2,1-ről –4,4-re , továbbá a termelési környezet alindex az előző havi –8,2-ről –11,5-re romlott.
A legnagyobb változás a vállalatoknál 2024 májusában az elmúlt időszak vállalati áremeléseit illetően alakult ki. Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Az Ön cége az elmúlt egy évben hogyan tudta változtatni termékeinek árait?” összességében jelentősen kisebb mértékű áremelésekről számoltak be májusban a vállalatok vezetői. Az áprilisi eredményekhez képest ugyanis 4,5 százalékponttal többen (21,7 százalék) mondták azt, hogy az áraikat 1 százaléknál kisebb mértékben emelték. Továbbá 1,2 százalékponttal többen (7,4 százalék) alakítottak ki 1–2 százalékos áremelést. Mindemellett 2–4 százalék közötti emelésről 0,3 százalékponttal többen (7,6 százalék), 4–5 százalékos drágításról 0,6 százalékkal többen (12,1 százalék) tettek említést. Ezen kívül pedig 5–6 százalékos áremelést 2 százalékponttal kevesebben (5,9 százalék), 6–7 százalékpontos emelést 0,3 kevesebben (3,5 százalék), míg 7 százalék feletti emelést 4,3 százalékponttal kevesebben (31,9 százalék) eszközöltek.
A vállalatok ágazati bontását vizsgálva megállapítható, hogy két szektor esetében emelkedett, míg három szektorban csökkent átlagosan a konjunktúraérzet. Ugyanis míg a kereskedelemben 0,9 indexpontot és az építőiparban 0,4 indexpontot emelkedett az átlagos konjunktúraérzet, addig a szolgáltatásoknál 1,9 indexpontos, a mezőgazdaságban 4,1 indexpontos, az iparban pedig 2,1 indexpontos indexérték-csökkenés jellemezte átlagosan a vállalatok gazdasági várakozásait áprilisról májusra. Így májusban az iparban mértük a legjobb konjunktúraérzetet (–8,3), míg a leggyengébbet a mezőgazdaságban (–13,2).
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.
