A Pénzügyminisztérium február 24-én tette közzé a januári részletes költségvetési adatokat, amiből kiderült, hogy a 67,8 milliárd forintos januári hiány hátterében milyen fő tényezők állnak. Fontos megjegyezni, hogy egy havi államháztartási adatból a legtöbb tételsor esetében nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de már így is kapunk egy első, átfogó képet a költségvetési folyamatok 2025. évi alakulásáról.
A január havi hiányról elmondható, hogy az elmúlt 10 évben három alkalommal indult hiánnyal az év, miközben hét év során államháztartási többlettel zárt az első hónap. Az adatokat elemezve szembetűnő, és a januári hiány elsődleges oka az, hogy az uniós bevételek a 2024-ben befolyt 216 milliárd forintról nullára estek vissza. Az uniós programok kifizetései ezzel szemben 17 milliárd forinttal nőttek, ami ugyan kisebb mértékű növekedésnek mondható, de szintén hozzájárul a havi hiányadat növekedéséhez.
Kedvezően alakultak januárban az áfabevételek a 2024. év végi kellemetlen meglepetést követően: jelentős, 12,6 százalékos növekedéssel indult az első hónap, ami a fogyasztással kapcsolatos pozitív folyamatokat jelzi. Ezen belül 5 százalékos növekedést mutattak az áfabefizetések, a növekedés többi része az áfakiutalások csökkenésének volt köszönhető. Szintén nagyot nőttek a jövedéki adók bevételei, ahol a 17,4 százalékos növekedéshez vagy közvetlenül, vagy közvetett módon hozzájárult az üzemanyagokat, a dohánytermékeket és a szeszesitalokat terhelő adómértékek növekedése. Szintén pozitívum a személyijövedelemadó-bevételek 13,9 százalékos növekedése, ami dinamikusabb ütem, mint amit a 2024. év egészében láttunk.
Az elmúlt évben is figyelemmel követtük a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulását, melyek a kiadási oldal legnagyobb egyenlegrontó tételei voltak 2023-ban és 2024-ben egyaránt. A januári adatokat nézve azt látjuk, hogy a kiadások 13,9 százalékkal (126 milliárd forinttal) nőttek, miközben a költségvetési előirányzatok szerint 6,5 százalékos csökkenésnek kellene megvalósulni az év folyamán. Mindebből következik, hogy ez a fő tételsor kritikus lesz 2025-ben is. Az államadósság finanszírozásának költségeit takaró kamatkiadások januárban 89 milliárd forinttal nőttek az előző évhez képest.
Az adatokat áttekintve azt látjuk, hogy az elmúlt év során a költségvetési folyamatokról készült gyorselemzéseinkben figyelemmel követett négy leginkább kritikus területből három – az uniós programok bevételei, a költségvetési szervek kiadásai és a kamatkiadások – továbbra is kritikus terület maradt. Pozitívumként viszont kiemelendő, hogy az áfabevételeknél pozitív elmozdulás látszik az elmúlt évhez képest. Továbbá a munkavállalói jövedelmek után szedett adók várhatóan ebben az évben is – az elmúlt évhez hasonlóan – a költségvetés jól teljesítő tételei közé lesznek sorolhatók.
