Kommentár: államháztartási hiány az EU-ban, 2025. október

Az Európai Bizottság (EB) félévente, tavaszi és őszi előrejelzésében az EU egészéről, és az összes EU-tagország makrogazdasági helyzetéről számos makroadattal megtámogatott elemzést készít kétéves előretekintéssel. Ezekben az előrejelzésekben teljes és viszonylag naprakész költségvetési hiány adatok is találhatók. Rövid elemzésünkben ezen adatok alapján tekintjük át az eredményszemléletű, ESA államháztartási hiány adatokat, azon belül is a 2024-es éves tényadatokat és a 2025-2026-os előrejelzéseket, melyeket az elemzést követően egy táblázatban is bemutatunk.

Az EB előrejelzése kapcsán érdemes azt is megjegyezni, hogy azok néha viszonylag pontatlanok is lehetnek, például Magyarország esetében az EB 2024-es őszi előrejelzése meglehetősen negatív volt, és −5,4 százalékos hiányt prognosztizált, miközben a tényadat végül −4,9 százalék lett, tehát még pár hónapos időtávon is meglehetősen nagyot tévedett az EB Magyarország „kárára”. Megemlíthető, hogy Románia esetében még nagyobb volt az eltérés, igaz ott éppen a román kormány számára kedvező irányba: a −8,0 százalékos EB-prognózis helyett −9,2 százalékos hiánnyal zárt a román költségvetés. Ezzel együtt a Bizottság pontatlansága esetén is, például 2026-ban csak egyetlen hellyel állna jobban a magyar költségvetés az EU-tagországok képzeletbeli költségvetési versenyében, ha az év statisztikai zárását követően az derülne ki, hogy a magyar kormány becslése volt pontosabb 2026-ra.

Magyarország esetében 2024-ben a hiány 4,9 százalék volt, ami az EB szerint 2025-ben 4,6 százalékra csökken, majd 2026-ban 4,7 százalékra nő. Szeptember elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Reuters-nek adott interjújában[1] a költségvetési hiány mértékét ennél alacsonyabban, a GDP 4 és 4,5 százalékos sávjában határozta meg, míg 2026-ra 4 százalék körüli hiányt jelzett előre. Ez azt is jelenti, hogy 2024-ben az államháztartási hiányt tekintve Magyarország az 5. legnagyobb hiányadattal rendelkező ország volt. 2025-ben egy helyet fogunk várhatóan javítani az uniós ranglistán, aminek az oka az, hogy a belga hiányadat ebben az évben már rosszabb lesz, mint a magyar.

A 2024-es a költségvetési egyensúlytalansági ranglista legrosszabb adatával Románia rendelkezik (−9,2 százalék). Románia adata olyan kedvezőtlen, hogy 2026-ig senki nem taszítja le a „dicstelenségi dobogó” legfelső fokáról, még annak ellenére sem, hogy Románia várhatóan a legnagyobb, 0,7 százalékpontos 2025-ös egyenlegjavulást éri el az EB szerint, Finnországgal holtversenyben.

A ranglista (hátulról) második helyén Lengyelország áll (2024: −6,6 százalék), ahol végső soron az látszik, hogy a 2024-ben a GDP 4,1 százalékát, 2025-ben pedig a 4,7 százalékát elérő katonai kiadásokat a lengyel kormányzat a költségvetési hiány elengedésén keresztül finanszírozza.

A harmadik helyen 2024-ben és várhatóan a többi vizsgált évben is Franciaország áll, ahol úgy tűnik, hogy a 2024-es parlamenti választások óta bizonytalan lábakon álló, és rendre meg is bukó kormányok[2] ebben és a következő évben is csak kismértékű, 0,1-0,2 százalékpontos hiánycsökkentést lesznek csak képesek végrehajtani az EB előrejelzése szerint.

Végül a szlovák költségvetés, amely rosszabb helyzetben van a magyarnál is. A 2025-ös Magyarországéhoz várhatóan hasonló hiánycsökkentés után, 2026-ban a Bizottság ismét növekvő hiányt vár északi szomszédunknál, így Szlovákia költségvetési pozíciója az EB szerint végig kedvezőtlenebb lesz Magyarországénál.

A lista pozitív felének élén jelenleg Dánia áll, majd 2025-től Ciprus veszi át az első helyet, mivel Dánia magas szufficitje csakúgy, mint a holtversenyben második Írországé, jelentősen csökkeni fog, bár nem tűnik el teljesen 2025-ben sem. Figyelemre méltó még Görögország jó helyezése is, és a stabilitásának köszönhetően 2025-ben és 2026-ban már a második helyen fog állni.

Az EU legnagyobb gazdaságának számító Németország −2,8 százalékos hiányadatával a ranglista közepén áll 2024-ben (13. hely), miközben az adata kedvezőbb mind az EU egészének −3,2 százalékos, mind az eurózóna −3,1 százalékos átlagánál. 2025-ben várhatóan 0,1 százalékpontot javul, majd 2026-ban 0,2 százalékpontot romlik a német hiányadat. Külön érdekesség, hogy az utóbbi 0,2 százalékpontos romlás 5 helyezéssel sorolja hátrébb a 2026-os ranglistán Németországot. 5 helyezésromlás holtversenyben a legnagyobb visszaesésnek számít, az amúgy meglehetősen stabil ranglistán, ahol 2025-ben és 2026-ban legfeljebb egy helyezésnyi elmozdulás 18 ország esetében várható.

Mind az EU egészében, mind az eurózónában 0,1 százalékponttal fognak növekedni a hiányadatok 2025-ben és 2026-ban is, ami azt is jelenti, hogy 2025-ben az EB és a magyar kormány előrejelzése szerint is a magyar hiány javulni fog az uniós trendekkel ellentétben. 2026-ban a két előrejelzés eltér a hiány változásának irányát tekintve is, így a magyar hiány csak akkor fog csökkenni, ha a magyar kormány előrejelzése bizonyul majd igaznak.