A bázeli székhelyű BIS (Bank for International Settlements – Nemzetközi Fizetések Bankja) negyedévente publikál adatokat az egyes országok magánszektornak nyújtott hitelállományáról. Ennek a mértéknek a GDP-ben számított arányát nevezzük hitelpenetrációnak.
A hitel/GDP-mutató azért fontos, mert egy esetleges túlzott hitelezés mérhetővé, nemzetközi szinten összehasonlíthatóvá és akár előre jelezhetővé is válik azáltal, hogy a BIS a hitel/GDP-trendet és a hitelrést (a hitel/GDP és a hitel/GDP-trend közötti különbséget) is közli.
Ha a hitelrés pozitív, azaz az aktuális hitel/GDP-arány a hitel/GDP-trend felett található, akkor túlzott hitelezésről beszélhetünk. Ha pedig e mutatók különbsége a negatív tartományban van, akkor normál hitelezést állapíthatunk meg. Nyilván a túlzottan alacsony érték sem kedvező, mivel a gazdaság egészséges hitelezése – a stabilitási aspektus mellett – növekedési szempontból sem elhanyagolandó. A hitelezés magyarországi esetleges újabb túlzott felfutásának elkerülése érdekében, kiemelt jelentőségű a hitelezési folyamatok nyomon követése.
2024. december 10-én jelent meg a BIS legfrissebb adatközlése, amely szerint Magyarországon a GDP arányos nem pénzügyi szektornak nyújtott hitelállomány 2024 második negyedévében 88,9 százalékot tett ki az előző negyedéves 89,2 százalék után. A hitelrés értéke (hitel/GDP-különbözet) pedig –10,1 (a GDP százalékában), a 2024. első negyedévi –10,4 után.
Ez azt jelenti, hogy ha e mutatót, mint korai és akár rendszerszintű bankválságot előrejelző mutatót vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy nem jellemző Magyarországon a túlzott hitelezés, és nem fenyeget továbbra sem rendszerszintű, a hitelezésből fakadó bankválság.
Ha 2010-től vizsgáljuk az idősort a hitelrés esetében, akkor megjegyezhetjük, hogy 2010 második negyedévében volt annak maximuma: a GDP 30,6 százaléka. Ekkor tehát masszív túlzott hitelezés volt megfigyelhető a hazai vállalatoknak és a lakosságnak nyújtott hitelállományban. Ismert, hogy ezt az időszakot a devizahitelezés felfutása miatti krízishelyzet jellemezte, amelyet a forintosítás és a devizahitelezés betiltása követett 2014-ben. Így a hitelrés is konszolidálódhatott és ezután került tartósan a negatív tartományba Magyarországon.
Nemzetközi összehasonlításban megjegyezhető, hogy az eurózónában 2024 második negyedévében a hitelrés –17,4 százalékos, a GDP-arányos hitelállomány pedig 154,3 százalékos volt. Az eurózóna országait elemezve megállapítható, hogy legközelebb a pozitív zónához, azaz a túlzott hitelezéshez továbbra is Németország áll –0,6 százalékos hitelrésével.
Távolabbra tekintve megjegyzendő továbbá, hogy a hitelrés Japánban a leginkább pozitív: GDP-arányosan 10,6 százalékos.
