Az építőipari termelés teljesítményének 2024-ben tapasztalt fluktuációja májusban tovább folytatódott, azonban a fix bázishoz (2021. havi átlaga=100) való viszonyítás bizakodásra adhat okot. Az alábbi fix bázisú ábrán jól látszik, hogy az építőipar 2024 május havi teljesítménye meghaladja a 2023-ban bármelyik hónapban elért teljesítményét, amely a havi visszaesés ellenére egy lassan javuló trendet tükröz és előrevetítheti a további erősödést a következő hónapok folyamán.
Éves szinten 2024 első öt hónapját tekintve az építőipar eddigi teljesítménye továbbra is kedvezőbb, mivel a kumulált építőipari teljesítmény volumene összességében 6,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakában számított értéket. Ehhez a kumulált teljesítményhez mindkét építményfőcsoport volumennövekedése is hozzájárult. Az épületek építésének volumene 4,7 százalékkal, az egyéb építményeké pedig 8,5 százalékkal bővült 2023 első öt hónapjához képest.
Az éves adatok mellett a havi adatokra is érdemes figyelmet fordítani: 2024 májusában az előző hónaphoz viszonyított 3,8 százalékos volumencsökkenés az egyéb építmények 7,8 százalékos volumencsökkenésének volt köszönhető. Az épületek építése az előző hónapban tapasztalt 11,3 százalékos bővülés mellett 2024 májusában további 4,2 százalékkal növekedett. Összességében elmondható, hogy az épületek építésének volumene növekedésnek indult, amely bizakodásra adhat okot, hiszen az adatokban még nem jelent meg a napokban elindult új otthonfelújítási program hatása. Ugyanakkor a következő időszakban fontos kérdés lesz a másik építményfőcsoport (egyéb építmények építésének) teljesítménye, mivel annak hatását az épületek építése nem képes teljes mértékben ellensúlyozni.
Ha az építőipari teljesítményhez hozzávesszük az építőipari vállalkozások szerződéseinek adatait, akkor az is további lassú javulást vetíthet előre. Ennek oka, hogy a 2024 május hó végi szerződésállomány 6,0 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, amely mind az épületek építésére vonatkozó szerződések (2,5 százalék), mind pedig az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződésállomány (9,3 százalék) növekedésének volt köszönhető.
Az építőipari vállalkozások szerződésállományának növekedésében az előző hónapokban megkötött új szerződések állománya is szerepet játszott. Az MNB 2024. májusában publikált lakáspiaci jelentése szerint a 2024 első két hónapjában megkötött lakáshitel-szerződések volumene az egy évvel korábbihoz képest megduplázódott, amely elsősorban a dezinflációs folyamatokhoz kapcsolódó javuló gazdasági kilátásoknak, a csökkenő hitelkamatoknak, valamint a megújult otthonteremtési támogatásoknak tudható be.
A lakás-hitelállomány növekedésének hatása később jelenhet meg az építőipari szerződések állományában és az építőipar teljesítményében, hisz a megvásárláshoz kötött hitelszerződések – az új építésű lakások kivételével – még nem jelentik a kivitelezővel történő szerződéskötést. Ez azért is fontos, mert a jelentés szerint a hazai építőipari vállalatok egyik legnagyobb korlátját 2023-ban a magas foglalkoztatotti létszám melletti alacsony kereslet jelentette. A keresletcsökkenésben szerepet játszott a lakásépítési költségek növekedése, amelynek üteme lassan csökken, azonban továbbra is magasnak tekinthető az Uniós összehasonlításban. A költségek konszolidálódása tovább ösztönözheti a lakásépítések, felújítások megkezdését, amely a 2024 júliusában induló otthonteremtési programmal együttesen 2024 második félévében keresleti oldalról jelentősen támogathatja az építőipari teljesítményt.
Összességében elmondható, hogy a javuló gazdasági környezet, illetve az általa generált fogyasztói bizalom és keresleti bővülés tovább erősítheti a 2024. évi építőipari teljesítményt.
