2024 júniusában a fogyasztói árak átlagosan 3,7 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez viszonyítva a szolgáltatások ára (9,7 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a háztartási energia ára 2,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 1,1 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 27,4 százalékos, illetve a sertéshús 7,8 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a tojás 22,3 százalékos, a liszt 19,2 százalékos és a tejtermékek 10,2 százalékos árcsökkenése pozitívan befolyásolta az élelmiszer-infláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában. A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató esetében az előző év júniusához képest 4,1 százalékos növekedés látható.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan nem változtak. Az élelmiszerek 0,3 százalékos, a háztartási energia 2,3 százalékos, illetve a járműüzemanyagok 3,4 százalékos árcsökkenése pozitívan járult hozzá a havi bázisú infláció alakulásához. Ezzel szemben a szolgáltatások és a szeszes italok is egyaránt 1,0 százalékkal drágultak. Előbbi termékcsoport esetében az üdülési szolgáltatások 4,4 százalékos drágulása járult hozzá legnagyobb mértékben a havi bázisú növekedéshez.
Összességében megállapítható, hogy 2024 januárja óta már toleranciasávon belülre került az infláció, ráadásul az elemzői várakozásokkal szemben az év második negyedévében sem kezdődött el a pénzromlási ütem kismértékű gyorsulása. Ennek okaként az üzemanyagárak esetén történt kormányzati beavatkozás mellett érdemes kiemelni az élelmiszerek inflációját, ami az év kezdete óta 4 százalék alatti szinten mozog: az árverseny élénkülése, a várakozásoknál lassabban növekvő kiskereskedelmi forgalom és az alacsonyabb alapanyagárak miatt a termékcsoport a következő hónapokban is pozitívan járulhat hozzá az éves bázisú infláció alakulásához.
Az év elején predesztináltnál pozitívabb forgatókönyv ellenére nem várható, hogy a jegybank az év második felében jelentősebb kamatcsökkentéseket fog végrehajtani. A pozitív reálkamat és a külkereskedelmi többlet együttesen hozzájárulhatnak a forint erősödéséhez, ami szintén támogathatja az év második felében az inflációs folyamatok kedvezőbb alakulását.
