Tanulmányunkban két kérdőíves kutatással vizsgáltuk a magyar társadalom véleményét az MI-vel kapcsolatban, valamint az MI-be vette bizalmat meghatározó tényezőket. A két kutatás 2023 októberében és novemberében zajlott telefonos (CATI) módszerrel, mindkét felmérésben 1000 fő megkérdezésével. A tanulmány publikálásra került a Socio.hu Társadalomtudományi Szemlében.
Az eredmények alapján relatív többségben vannak azok, akik aggódnak is meg nem is a mesterséges intelligencia egyre nagyobb térnyerése miatt, ugyanakkor többségben vannak az aggódók azokhoz képest, akik izgatottak az MI jelenléte miatt (1. ábra). Ami a spontán asszociációkat illeti, az MI többségében semleges, illetve érzelmi reakciót váltott ki (2. ábra). A magyarok többsége úgy érzi, hogy érti, mit jelent a mesterséges intelligencia, de sokan nem tudják, mely termékek és szolgáltatások használják azt. Az emberek érdeklődnek az MI-vel kapcsolatos hírek iránt, de vegyes érzelmekkel viszonyulnak hozzá: sokan aggódnak, míg mások izgatottak. A válaszadók többsége úgy véli, hogy az MI használata elkerülhetetlen lesz a jövőben, és mindennapjaink részévé válik. Sokan úgy gondolják, hogy az MI időt takarít meg, de kevesebben hiszik, hogy jobbá teszi a társadalmat. Az emberek aggódnak amiatt is, hogy a MI veszélyeztetheti a munkahelyeket és az adatvédelmet (3. ábra). Az MI felhasználási lehetőségei közül a bűnüldözés, az ellátási láncok elemzése, a személyre szabott oktatás és az orvosi tesztekben való segítségnyújtás a legizgalmasabbak. Ugyanakkor a munkavállalók teljesítményének nyomon követése, a katonai műveletek és az álláspályázatok kiválasztása aggodalmat keltenek az emberekben (4. ábra).
A nők nagyobb valószínűséggel viszonyulnak negatívan az MI-hez és tartják aggasztónak annak lehetséges felhasználási területeit. Érdekes módon az életkornak, az iskolai végzettségnek és a lakóhelynek minimális hatása van, tehát a különböző életkorú, végzettségű vagy lakóhelyű egyének hasonlóan viszonyulnak az MI-hez. Az anyagi helyzet pozitív irányú összefüggést mutatott, azaz a jobb anyagi helyzetben élők pozitívabban látják az MI-t és annak felhasználási lehetőségeit. Azok, akik jobban ismerik az MI-t, pozitívabban is látják azt. A politikai nézetek (baloldali-jobboldali skála) viszont nem mutattak szignifikáns összefüggést az MI-attitűdökkel.
