Ukrajna mihamarabbi felvétele az Európai Unióba a háború kitörése óta egyre erősebben jelen van az európai közbeszédben. Az uniós csatlakozás ügye jelentősen megosztja a közvéleményt, és számos kérdést vet fel. A magyarokat, a szomszédos ország megcélzott uniós tagságával kapcsolatban, több olyan jogos kérdés foglalkoztatja, amelyekre Brüsszelben nem tudnak, vagy nem akarnak reagálni. Kijev sem siet a magyar fél által felvetett problémák érdemi megoldásával, ehelyett gyakran kioktató és arrogáns üzeneteket fogalmaz meg, mint például a 2022-es országgyűlési választás előtti uniós csúcson, amit sokan a magyar választásba való beavatkozásként értékeltek.
Miközben a magyar kormány humanitárius segítséget küld Ukrajnába, és befogadja a háború elől menekülőket, addig az ukrán vezetők a magyar gazdaság olajellátását veszélyeztető tervekről tárgyalnak. A magyar társadalom a kettős mérce példájának tekintette, hogy Ukrajnában egy magyar bankot sokáig a “háború nemzetközi támogatójának” minősítettek, míg az orosz piacon ugyanúgy jelen lévő más nyugati bankokat nem.
A kárpátaljai magyar kisebbség helyzete az elmúlt időszakban több téren romlott: az ukrán törvények által korábban biztosított, valamint szerzett jogaik csorbulnak. A munkácsi vár ormáról eltávolították a turulszobrot, és amikor a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Középiskola ukrán igazgatót kapott, tanévkezdéskor megtiltották a magyar himnusz éneklését. A magyar kisebbség oktatási intézményeiben ukrán nyelvű oktatásra akarnak áttérni.
Az ukrán dömpinggabona ahelyett, hogy – az eredeti megállapodások szerint – csak áthaladna Kelet-Közép-Európán, és a harmadik világ éhezőihez kerülne, elönti térségünk piacait. A helyi gabonapiacok védelme érdekében nyáron hazánk mellett négy másik tagország is korlátozó intézkedéseket vezetett be. Lengyelországban és Szlovákiában a közúti fuvarozók a határátkelők lezárásával tiltakoznak az alájuk kínáló ukrán konkurencia megjelenése miatt, ami ellen Brüsszel nem tesz semmit.
Ukrajna csatlakozása esetén szinte minden tagország nettó befizetővé válna
Brüsszelben nem verik nagy dobra, hogy a háborúban álló ország uniós tagsága esetén a Lisszaboni Szerződés 42.7 cikkelyének értelmében a többi tagországnak milyen kollektív védelmi segítségnyújtási és támogatási kötelezettségei keletkeznének, potenciálisan még jobban belesodorva az EU-t a háborúba. Az Európa legjobb termőföldjén dolgozó ukrán gazdák, egyes becslések szerint, akár százmilliárd eurós agrártámogatásra is számíthatnak, ami újabb befizetési kötelezettséget jelentene, és szinte minden tagország nettó befizetővé válna, vagy a jelenlegi agrártámogatásokat kellene átlagosan 20 százalékkal csökkenteni – a jelentős felzárkóztatási forrásigényről nem is beszélve.
Miközben Lengyelország és Magyarország még mindig nem kapta meg a nekik jogosan járó uniós forrásokat, addig Brüsszel újabb 70 milliárd eurót kér Ukrajna számára, részint a háborút és ezzel az ott élő emberek szenvedését elnyújtó fegyvervásárlásra.
A magyar kormány ezért is javasolta az Európai Tanács elnökének, hogy az EU állam- és kormányfői alaposan vitassák meg Ukrajnával kapcsolatos céljaikat, és a háború miatt bizonytalan területű és lakosságú ország uniós tagságának alternatíváit.
A magyarok elsöprő többsége ellenzi Ukrajna uniós csatlakozását
A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásában az Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatos véleményeket vizsgálta a felnőttkorú magyar lakosság körében. Az eredményekből egyértelműen látható a csatlakozás elutasítottsága.
A magyarok elsöprő többsége, 72 százaléka ellenezné Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba, a támogatók aránya pedig mindössze 24 százalék.
Ha a kérdésben megvizsgáljuk a decembert megelőző három hónap adatait, látható, hogy a csatlakozást ellenzők aránya trendszerűen nő, a támogatóké pedig csökken. Míg szeptemberben az elutasítók nagyságrendileg kétszer annyian (63 százalék) voltak, mint a támogatók (32 százalék), addig decemberben már háromszor annyian ellenezték (72 százalék) Ukrajna EU-s csatlakozását, mint amennyien támogatták (24 százalék) azt.
CATI-módszer, n=1000, felnőttkorú magyar lakosság körében, 2023. december
