Elsőként a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, Barthel-Rúzsa Zsolt mondott köszöntőt, amelyben a rezsicsökkentés sikeres eredményeiről és az Európát érintő energiaválságról is beszélt.
Elmondta, hogy a baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett.
Hozzátette, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a magyar családok érdekeinek képviseletét állította törekvéseinek középpontjába, a hatósági tarifák bevezetésével, a nemzeti tulajdon megerősítésével visszaépítette az állam mozgásterét, amivel képessé vált biztonságos és megfizethető energiaellátást garantálni a magyar családoknak.
A Századvég Alapítvány elnökhelyettese emellett hangsúlyozta, hogy a sorozatos brüsszeli és baloldali támadásokat követően az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentési programnak egy új, külső kihívással, az európai energiaválsággal is meg kellett küzdenie. Emellett a nemzetközi piacokon az energia ára korábban elképzelhetetlen szintekre emelkedett, ami számos uniós tagállamban rövid időn belül a lakossági tarifákba is begyűrűzött.
Barthel-Rúzsa Zsolt azt is hozzáfűzte, hogy a megváltozott körülmények hatására az uniós tagállamok energiapolitikája fordulatot vett, és a korábban elutasított magyar rezsicsökkentési program követendő példává vált. Ez a fordulat jó lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövőben az európai energiapolitika még aktívabb alakítójává váljon és a közösség törekvéseit észszerűbb irányba terelje.
Ezután Süli János, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárcanélküli miniszter tartott előadást. A miniszter arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés. Kiemelte, hogy Európában az egekben vannak az energiaárak, miközben a magyar lakosság változatlanul 37 forintot fizet egy kilowattóra áramért, és védett az energiapiacon kialakult áremelkedésekkel szemben, ami jelentős mértékben a Paksi Atomerőműben termelt kedvező árú villanynak köszönhető. Süli János elmondta, hogy a Paks II. beruházás jelenleg mintegy 600 engedéllyel rendelkezik, és további engedélyek birtokában a projekt a közeljövőben a második fázisába léphet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton halad afelé, hogy hosszú távon az atomenergia és a megújuló energia révén biztosítsa az ország növekvő áramellátását.
A miniszter szerint az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók nem veszélyeztethetik a magyar családok energiaellátás-biztonságát.
Süli Jánost követően a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára Németh Szilárd beszélt a rezsicsökkentés sikereiről, amely immár tíz éve védi a magyar családokat. Beszédében kiemelte, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az Európai Unióban a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb villamosenergia-árat, és a magyar családok jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz is.
Az államtitkár felidézte, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést megelőzően jelentősen nőtt a háztartási villamosenergia és a gáz ára, hozzátéve, hogy ha ismét a baloldal és „Gyurcsány emberei” kerülnének hatalomra, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és a mostaninak a többszörösébe kerülne az energia ára a lakosságnak. Továbbá Németh Szilárd leszögezte, hogy ugyan Brüsszel támadta a magyar rezsicsökkentési programot, de a magyarok elsöprő többsége a nemzeti konzultációban támogatta az intézkedést.
Az előadások után két kerekasztal-beszélgetés következett. Elsőként Deák Dániel, Bayer Zsolt, Ifj. Lomnici Zoltán és Halkó Petra beszélgetett a magyar rezsicsökkentési program jelentőségéről.
A szakértők azt hangsúlyozták, hogy a 2010 előtti időszakkal ellentétben, az elmúlt 10-12 évben nem emelkedtek az energiaárak, elsősorban a rezsicsökkentésnek és az oroszokkal kötött gázszerződésnek köszönhetően. Kitértek az Ukrajnában kialakult helyzetre, és arra, hogy most különösen fontos a rezsicsökkentési program fenntartása, hiszen ez védi meg a magyar lakosságot a magas energiaáraktól, és a magyar emberek érdekét helyezi előtérbe, ellentétben például a Németországban működő rezsiprogrammal.
Ezután energiapolitikáról beszélgetett Hortay Olivér, György István, Steiner Attila és Ferencz Orsolya.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy energiamixben kell gondolkodni annak érdekében, hogy ne sérüljön az energiabiztonság, hiszen egyik napról a másikra nem lehet teljesen átállni a megújuló energiára. Hozzátette, hogy Magyarország 34 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest, amely eredménnyel az EU élvonalához tartozik.
Hortay Olivér azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10 év energiapolitikája a biztosítéka annak, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható maradjon. Az energiapolitika fundamentumairól beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks továbbra is alacsony áron képes energiát termelni, emellett az ország hosszú távú gázszállítási szerződéssel rendelkezik. Az elemző szerint az atomenergia elleni szakmai érvek mára elfogytak, a nukleáris energiát az Európai Unióban is egyre inkább fenntarthatónak és szükségesnek minősítik.
A konferencia Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadásával zárult. A miniszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha minél előbb béke lenne, emellett pedig mindent megtesz azért, hogy hazánk biztonságban legyen, és ne sodródjon bele a háborús konfliktusba.
Szijjártó Péter elmondta, hogy ha nincsenek energiahordozók, akkor nincs fűtés, nem működik a gazdaság, és veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ez pedig szavai szerint „nem magyar ügy, hanem nagyon súlyos európai kihívás”. Kiemelte, hogy Európa a gázfogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek a fele Oroszországból érkezik, ráadásul a kontinens gáztározóinak feltöltöttségi szintje nem éri el a 30 százalékot, miközben a gáz ára jelenleg hatszorosa a másfél évvel ezelőttinek. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kormány első számú feladata – ahogyan eddig is – a magyar emberek és Magyarország biztonságának megőrzése.
Forrás: MTI