Ukrajnai plakátok sorsközösséget hirdetnek a magyar és az ukrán lakosok között, ezzel is kiemelve azt, hogy a magyarok ugyanúgy érintettek az orosz–ukrán háborúban, miközben a magyar kormány következetesen a tűzszünet mielőbbi elrendelését és a béketárgyalások megkezdését sürgeti. Hiába Magyarország békepártisága, az ukrajnai plakátok megrendelőihez még mindig nem jutott el a háború lezárásának égető szüksége.
Nemrég magyar és ukrán kétnyelvű óriásplakátok jelentek meg a Kárpátalján található Ungvár városában, amelyek – üzenetük szerint – az Oroszországtól közösen szenvedő magyarok és ukránok sorsközösségét hangsúlyozzák („Oroszország gyilkolta Magyarországot, Budapest 1956”, illetve „Oroszország gyilkolja Ukrajnát, Ukrajna 2014”). A helyszíni fotók tanúsága szerint a plakátokon mintha a budapesti Corvin köz egy részét látnánk, előtérben az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc ikonikus, lyukas zászlajával, míg egy másik fotó szerint az egyik ilyen plakáton a 2022 februárjában megindult orosz katonai agresszió során szétlőtt panelház látható.
Érdekesség, hogy az ungvári plakáttal párhuzamosan Magyarország több településén is az orosz csapatok Ukrajnából történő kivonását sürgető óriásplakátok megjelenéséről számolt be a sajtó. A magyarországi plakátok egy kampány részét képezik, amely a Nyugati Pályán nevű Facebook-csoport megbízásából indult el, és információk szerint az akciót az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége támogatta.
Magyar–ukrán kapcsolatok – a magyar álláspont fontos előzményei
Ukrajnában a Krím-félsziget 2014-es orosz annexiója óta szaporodtak el a magyarok elleni provokációk, melynek példája, hogy egyes sajtóhírek szerint Ungváron szélsőjobboldali nacionalisták vonultak föl, és azt skandálták, hogy „Késhegyre a magyarokkal!”. Számos magyar nemzetiségű iskolaigazgatót mozdítottak el pozíciójából, pedagógusokat rúgtak ki a munkácsi járásban, továbbá több alkalommal a magyar nemzeti jelképeket eltávolították és ukrán jelképekre cserélték. 2017 óta a Magyarország–Ukrajna közötti kapcsolatok gyorsan és jelentősen megromlottak az ukrán oktatási törvény tekintetében, ugyanis az Ukrajnában 2017-ben meghozott új oktatási jogszabály az ukrán nyelv használatát teszi kötelezővé az általános iskolai oktatás ötödik osztályától kezdve. A törvény elhíresült 7. cikke többek között azt rögzíti, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgárok már csak az óvodában és az általános iskolában (az 1-4. osztályban) tanulhatnak kizárólag az anyanyelvükön.
Ekkor Brenzovics László, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának egyetlen magyar nemzetiségű tagja a vitatott törvény kapcsán ezt mondta: „Van egyfajta céltudatos politika, amely amellett, hogy minden kisebbség jogait leszűkíti, megpróbálja a magyar kisebbséget ellenségként ábrázolni az ukrán közvélemény előtt.” A helyzet tulajdonképpen azóta is igen problémás, ugyanis a változtatásokra reagálva Magyarország kormánya úgy döntött, hogy diplomáciai úton blokkolja Ukrajna uniós és NATO-integrációs törekvéseit a kisebbségi jogviták miatt. A két állam közötti feszültség Ukrajna 2022 februárjában megindult orosz inváziója – a keleti háborús konfliktus kezdete – óta nyert fokozottabb jelentőséget.
Az ukrán állam magyar kisebbséggel szembeni viselkedése annak fényében is elgondolkoztató, hogy még 1991-ben – Lengyelország és Kanada után – Magyarország harmadikként ismerte el Ukrajnát független államként. Az akkori köztársasági elnököt, Göncz Árpádot meghívták a térségbe, amelyet egy közös nyilatkozat, majd 1991 decemberében államszerződés követett, mely elismerte azt, hogy a magyar kisebbség tagjainak kollektív és egyéni jogai is vannak. Ez a dokumentum rendezte többek között a magyar nemzetiségűek részvételének lehetőségét is a kisebbségi ügyekkel megbízott önkormányzatokban.
Ukrajna uniós tagjelölti státusza a koppenhágai kritériumoknak megfelelően kötelezettséget keletkeztet a kisebbségi jogok tiszteletben tartása és védelme kapcsán. A fentebb említett jogalkotási folyamatok és történések nem kerülték el a Velencei Bizottság és az Unió szerveinek figyelmét sem. Ukrajnának nehéz lesz uniós taggá és a nemzetközi közösség tisztelt tagjává válni, ha nem lesz következetesebb a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésében. Az olyan megnyilvánulások, mint a szóban forgó plakátkampány nem járulnak hozzá a számos vita és konfliktus békés rendezéséhez, csak tovább mélyítik a már így is meglévő árkokat a többségi ukrán nemzet, annak politikai vezetése, a nemzeti kisebbségek és azok anyaországai között.
Töretlen humanitárius támogatás Magyarország részéről a háborúban
Magyarország a kisebbségi jogok sérelme ellenére is segít, de Ukrajna mai vezetői és például az Egyesült Államok balliberális vezetése sem veszik figyelembe a magyarok Ukrajnáért tett erőfeszítéseit. Pedig a valós helyzet azt mutatja, hogy az orosz–ukrán háború frontjain elesett áldozatok – és maga a háborús pusztítás – megrendíti Magyarország népét is. Az emberi veszteségek és tragédiák súlyát is átérezve, és szomszédos országként felelősséget vállalva, Magyarország több mint 1,3 millió ukrán menekültet fogadott be a háború kitörését követő alig négy hónapban és a magyarok hazájuk történelmének legnagyobb humanitárius akciójával próbálták megsegíteni Ukrajna állampolgárait.
Az Országgyűlés 84,4 százaléka – az orosz katonai agressziót elítélve – békepárti határozatba foglalta Ukrajna önvédelemhez való jogát, jelezve ezzel Magyarország túlnyomó többségének Ukrajna területi integritása mellett való kiállását. A parlamentben az ukrán nemzetiségi szószóló külön köszönetet mondott a magyar kormánynak azért, hogy megteremtették az ukrán nyelvű iskolák indításának lehetőségét, az ukrán menekültek nevében pedig háláját fejezte ki a magyaroknak a vendégszeretetük miatt.
Az Ukrajna fele irányuló segítségnyújtás a háború kitörése óta folyamatos: Magyarország kőolajat és dízelt biztosít, a magyar kormány pénzt szolgáltat közintézmények újjáépítésére – ahogyan ezt tette például a bucsai kórház és posta építéséhez való hozzájárulással –, míg Beregszászon anyaotthon, Kárpátalja-szerte menekültszállások, Zahalci községben pedig óvoda építését szponzorálta a kormány. Magyarország tehát még aközben is, hogy a magyar kisebbségeket számos jogsértés éri Kárpátalján, tiszteletet tanúsítva segíti az ukránokat.
A Századvég közvélemény-kutatásainak adatai azt mutatják, hogy elsöprő többségben vannak a magyar lakosságon belül azok, akik a hazai kormányzat politikáját támogatva tűzszünetet szeretnének. A Századvég februári kutatása megmutatja, hogy a magyar lakosság 91 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a háborúnak azonnal véget kellene vetni, és tárgyalóasztalhoz kell ültetni a feleket.
A magyarok és az ukránok közti konfliktust valójában – részben – a béke eléréséhez vezető koncepciók között megmutatkozó különbség adja: az ukránok a további fegyverszállítmányok érkezésével biztosítanák a háború lezárását, a békének az elérését, míg Magyarország az azonnali tűzszünetben látja a harcok lezárását. A fegyverszállítások kapcsán Európa-szerte megoszlanak a vélemények. A Századvég a 2022-es Európa Projekt keretein belül rávilágított arra, hogy míg Magyarországon, Csehországban, Ausztriában inkább ellenzik az Európai Unió Ukrajnának szánt közös fegyvervásárlását, de például Hollandiában és Portugáliában inkább támogatnák azt. Ami biztos, hogy a háborúban való részvételre buzdítás egyetlen európai országnak sem érdeke, hiába próbálnak vélt vagy valós sorsközösség látszatát kelteni az említett ukrajnai plakátok.
A Századvég Alapítvány kutatásaiban egy új termék kerül bevezetésre Századvég Reality Check néven, az eddig már megismert stratégiai vagy taktikai elemzések köre mellett. A Századvég hazánk meghatározó agytrösztjeként mindig is törekedett arra, hogy a cég sokrétű munkája során, általában is ötvözze az elemzést, a kutatást és a közvetlen információátadást, a tények, adatok értelmezését, a széles közéleti közönség figyelmét és érdeklődését is felkeltő szakmai tevékenysége révén.
A valóságellenőrzés (angolul Reality Check, tkp. szembesítés a realitásokkal) nem más, mint egy második vélemény, amit valamely aktuális (például társadalmi, gazdasági) helyzet állapotáról adnak. Amikor tehát azt mondjuk, hogy valami valóságellenőrzés a meghatározott célcsoport számára, akkor itt valójában az a cél, hogy ráébresszük az igazságra egy adott helyzetről. A valóságellenőrzés hasonló a tények ellenőrzéséhez, de kevésbé formális.
A közéleti tudatosság terén a fejlődés egyik fontos szempontjának tekinthető, hogy a polgár, a választó, a politika és gazdaság kérdései iránt nyitott ember a saját gondolatai, és véleménye kialakítása során különbséget tudjon tenni a valóság és a fikció között. A gondolkodási hibák, amiként a nem megfelelő informáltság (a tények, adatok, trendek hiányos vagy rossz ismerete) is befolyásolni tudják az állampolgári, választói viselkedést, és így nem alapos döntésekhez is vezethetnek az élet számos területén. A Századvég „valóságtesztje” rávilágít a főleg hírekből megismerhető közéleti, társadalmi valóságban fontos szerepet játszó tények, adatok, trendek értelmezésének vagy esetleges „kijavításának”, azaz ellenőrzésének fontosságára.
