Az EU központi intézményei 2023 végén az épületekre vonatkozó energiahatékonysági követelmények szigorításáról döntöttek. A megállapodás értelmében valamennyi tagállamban fokozatosan ki kell vezetni a gázkazánokat 2040-ig, ami mintegy 30 millió európai családot érint. A háztartásonként akár több millió forintos többletkiadást eredményező döntés finanszírozási háttere tisztázatlan, így azt több tagállam – köztük Magyarország is – kritizálta. Mivel Brüsszel továbbra sem állt elő a vállalás megvalósíthatóságát és fedezetét részletező cselekvési tervvel, 2024 májusában 15 tagállam közös állásfoglalásban szólította fel ennek pótlására.
A szakpolitikai vitákon túl a gázkazánok tiltása közvetlenül és fokozottan érinti az európai családokat, ezért a Századvég az Európa Projekt keretében az állampolgárok véleményét is felmérte a témában. A kutatás alapján a polgárok többsége elutasítja a vállalást, és mindössze 36 százalékuk támogatja a döntést.
A tagállami eredményekből kiderül, hogy a fosszilis tüzelésű eszközök kivezetésével legkevésbé a magyarok (71 százalék), a románok (69 százalék), valamint a csehek (68 százalék) értenek egyet, és a döntést összesen 20 tagállamban a relatív többség elutasítja. Mindössze egyetlen olyan uniós ország van, amelyben a tiltással az abszolút többség egyetért: Portugália, ahol a válaszadók 51 százaléka támogatja a kivezetést.
Kiemelendő, hogy a relatív többség – Spanyolország kivételével – azokban az országokban ért egyet a döntéssel, amelyeket az alig érint. Máltán, Cipruson, Finnországban és Svédországban a háztartások kevesebb, mint 0,5 százaléka fűt gázzal, Dániában pedig már több mint tíz éve betiltották a fosszilis tüzelésű kazánok beszerelését az új ingatlanokba, és az ország korábban vállalta, hogy azokat 2030-ig a meglévő épületállományból is kivezeti.
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2024-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, az energiaválság, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett, igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témái a fokozódó geopolitikai feszültségek, energetika, migráció. A 2024-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel február 14. és április 15 között.
