Társadalmi folyamatok

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány Társadalomi Folyamatok Kutatóintézetének feladata az Alapítvány társadalomtudományi alapkutatásainak és alkalmazott kutatásainak megtervezése, megvalósítása, kapcsolódó tudományos megjelenések biztosítása, valamint a Századvég releváns kutatási tematikái mentén a hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, egyetemekkel történő kapcsolattartás és együttműködés.

Amerikai elnökválasztás:
Hogyan látják a magyarok a magyar–amerikai kapcsolatokat?

A közelgő amerikai elnökválasztás küszöbén különösen relevánssá válik annak vizsgálata, hogy a magyar társadalom hogyan vélekedik az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról és együttműködési lehetőségekről. A Századvég átfogó közvélemény-kutatása egyedülálló betekintést nyújt ebbe a kérdéskörbe. A felmérés eredményei rávilágítanak arra, hogy bár a magyarok alapvetően támogatják a szorosabb együttműködést, bár az Egyesült Államok kulturális befolyását és nemzetközi szerepvállalását kritikusan szemlélik. A kutatás kitér arra is, hogy a magyar közvélemény miként látja a november 5-i amerikai elnökválasztás lehetséges hatásait a kétoldalú kapcsolatokra.

TOVÁBB

Rólunk

A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány 2023. január 1-jén hívta életre a Társadalmi Folyamatok Kutatóintézetet. Alapvető feladata az Alapítvány társadalomtudományi alapkutatásainak és alkalmazott kutatásainak megtervezése és megvalósítása, részt vesz a terepmunka és az adatfelvétel, valamint az adatfeldolgozás folyamataiban, továbbá kutatási, szakértői támogatást biztosít a projektek megvalósításához. További feladatai közé tartozik a tudományos megjelenések, cikkek, kötetek, kiadványok szerkesztése, valamint részvétel a hazai és nemzetközi tudományos életben, így többek között konferenciarészvételek és közös publikációk keretében kapcsolattartás és együttműködés a hazai és nemzetközi kutatóintézetekkel, egyetemekkel. A kutatóintézet munkatársai tevékenységi körüknek megfelelően oktatási tevékenységet végeznek, tudományszervezési és tudománymenedzsmenti feladatokat látnak el, illetve részt vesznek több tudományos folyóirat szerkesztésében és koordinálásában.

igazgató

Dr. Pillók Péter szociológus, a szociológiai tudományok doktora. Kutatásmódszertani témában készítette disszertációját, jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézet Társadalomkutatási Tanszékének vezetője, egyetemi docens. A Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány és Századvég Konjunktúrakutató Zrt. igazgatója, a Társadalomkutatás Üzletág vezetője.

2002 és 2014 között a Nemzeti Ifjúságkutató Intézet, a Mobilitás, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet ifjúságkutatója, majd főosztályvezetője. 2012. óta a Századvég munkatársa. Legfontosabb kutatási területei: kutatásmódszertan, közvélemény-kutatás, társadalmi rétegződés, mobilitás és ifjúságszociológia. Részt vett többek között a nagymintás ifjúságkutatás mind a hat hullámában 2000–2020. között, illetve dolgozott TÁMOP projektben ifjúságügyi pillérvezetőként.

A Századvég Riport szerkesztője, a Századvég folyóirat szerkesztőbizottságának tagja, valamint 2021-től a Nemzeti Ifjúsági Tanács Egyesület kiadásában negyedévente megjelenésre kerülő Y.Z. folyóirat főszerkesztője.

Az Ifjúságkutatás területén végzett kiváló munkája elismeréséül 2008-ban a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Miniszteri Dicséretben részesítette.

Kutatóink

portré 24 gyorgyovich miklós

Gyorgyovich Miklós

szakmai vezető

Társadalmi Folyamatok Kutatóintézet

portré 24 kollár dávid

Kollár Dávid

operatív vezető

Társadalomi Folyamatok Kutatóintézetet

portré 24 lászló tamás

László Tamás

vezető kutató

Kutatóintézeti Központ

Kutatásaink az alábbi területekre fókuszálnak

Társadalom- és kommunikációelméletek

A XXI. század komplex társadalmi jelenségeinek értelmezéséhez a nagy, széleskörben elérhető adatmennyiség önmagában nem nyújt fogódzókat. A szociológiai képzelet számára a komplex társadalmi rendszerek és hálózatok, illetőleg az újmédia világában különösen lényeges, hogy átfogó és sokrétű társadalom-, illetve kommunikációelméletek ismerete alapozza meg a kutatások megtervezését és az eredmények interpretációját.

Médiahasználat és társadalmi integráció

A médiatechnológia változásának dinamikája, illetve a médiahasználat kulturális–társadalmi szempontú megközelítésének alulkutatottsága is indokolttá teszi ember és média viszonyának rendszeres és komplex kutatását. A média a modern társadalmakban sokféle funkciót tölt be, központi szerepe van a társadalmi integrációban és a kultúraközvetítésben, így kutatása értékes döntéshozatali információkat szolgáltat.

Reziliencia

Szociológiai értelemben a reziliencia (rugalmas ellenálló- vagy alkalmazkodókészség) szorosan összefügg a társadalmi szolidaritás kérdéseivel. A koronavírus nyomán kialakult járványhelyzet megmutatta, hogy a társas kapcsolatok és erőforrások működőképességének megőrzése válsághelyzetekben különösen fontos, mind az egyéni, mind a közösségi, mind pedig a társadalmi szinten vizsgálandó – és fejlesztendő – terület.

Társadalmi mobilitás

A társadalmi mobilitásra fókuszáló kutatások a társadalmi státusz változását és az egyén életútját vizsgálják, különböző dimenziókban mérve a mobilitást (pl. oktatás, foglalkozás, jövedelem stb.). Kutatóintézetünk arra keresi a választ, hogy az emberek hogyan és milyen mechanizmusokkal kerülnek jobb pozícióba, hogyan alakul a mobilitás percepciója, és milyen lenne az elvárt, igazságos „újra pozicionálás” mechanizmusa.

Társadalmi rétegződés

A társadalmi rétegződés kutatások célja, hogy a társadalom tagjait bizonyos ismérvek alapján egymással alá-fölé rendelési viszonyban álló csoportokba sorolja. A tisztán materiális jellegű tényezők alkalmazása mellett olyan rétegződésmodellek kidolgozásával foglalkozunk, amely elrugaszkodva a korábbi, kemény változókra épülő modellektől – holisztikus megközelítést alkalmazva – írja le a magyar társadalomban megragadható jelenkori „törésvonalakat”.

Értékszociológia

Az értékszociológiai kutatások elsődleges célja a társadalom tagjainak cselekvéseit, gondolkodásmódját és fogyasztási szokásait befolyásoló értékek megértése és társadalmi szerepének, formálódásának és átalakulásának vizsgálata. Kutatóintézetünk célja, hogy egyes kutatásai során feltárja az értékváltozás tendenciáit, valamint az értékek cselekvésre gyakorolt hatásait.

Civil-nonprofit szektor, önkéntesség

A civil-nonprofit szektor és az önkéntesség a társadalmi élet és a közösségek fejlődésének fontos területei, így kutatásuk megkerülhetetlen a helyi, illetve országos szintű döntéshozók számára. A Nemzeti Önkéntes Stratégia által előírt, 5 évente felveendő országos önkénteskutatást 2013-ban, 2018-ban, valamint 2023-ban is Alapítványunk végezte, amelyek mellett a hazai nonprofit-szektor véleményklímájának kérdőíves, illetve interjús, fókuszcsoportos vizsgálatát is többször elvégeztük.

Családszociológiai vizsgálatok

Kutatóintézetünk a „családot” a társadalom legfontosabb alapegységének tekinti, így a családok helyzetének feltárását és a családok érdekében meghozott politikai intézkedések állandó vizsgálatát megkerülhetetlennek tartjuk. Intézetünk család tematikában zajló kvantitatív és kvalitatív kutatásai segítenek nyomon követni és megérteni az emberek véleményváltozásait a családról és a családokat érintő intézkedésekről.

Település- és vidékszociológia

A város és vidék közötti különbségek rendkívül összetetté váltak, amihez a vonatkozó szakpolitikai döntéseknek is alkalmazkodniuk kell, és ami azt eredményezi, hogy a kutatásoknak komplexebb megközelítést kell alkalmazniuk az összefüggések feltárásához. Kutatóintézetünk ennek érdekében már több, a település- és vidékszociológia tárgykörébe tartozó kis- és nagymintás kutatást végzett mind kvalitatív és kvantitatív módszerek felvonultatásával.

Kvalitatív szövegelemzés, diskurzuselemzés

A társadalom, a kultúra és a politikum vizsgálatának adekvát forrását jelentik a legkülönfélébb forrásokból származó szövegek, amelyek feldolgozásának legfőbb eszköze a felkészült, hermeneutikai látásmódra képes kutató, ehhez viszont ma már egyre több, elemzést segítő szoftverre is támaszkodhatunk. Kutatóintézetünk tagjainak immár közel évtizedes tapasztalatai vannak társadalomtudományi területeket érintő szöveges adattömegek átfogó elemzésében.

Vallásszociológia

Az intézményes vallásosság háttérbe szorulására és az individuális vallásgyakorlás előretörésére a szekularizáció elmélete csak részben kínál releváns értelmezési keretet. Felismerve továbbá, hogy a kereszténység Európa országaiban továbbra is megkerülhetetlen összetevője a nemzetek kulturális identitásának, illetve, hogy az egyének szintjén az egyértelműen vallásos és vallástalan végletek között számos „képlékeny” kategória és életviteli kombináció is kínálkozik az egyházakhoz, a valláshoz, az Istenhez vagy éppen a vallás emberek közösségéhez való kapcsolódás terén, kutatóintézetünk állandó kutatási tematikái közé tartozik a vallás és a keresztény kultúra vizsgálata.

Generációkutatás

Bár divatos generációs színezetet adni a társadalmi viselkedés és a fogyasztási mintázatok értelmezésének, a nemzedéki sajátosságokra való rámutatásnak túl kell mutatnia a sztereotípiák marketingcélú használatán. Úgy véljük, hogy a generációs élmények mindig a többi nemzedékkel való együttélés, a történelmi tapasztalatok és a társadalmi innovációk horizontális és vertikális transzferek révén való átadásán, és e folyamatok együttes vizsgálatán keresztül nyernek értelmet.

Emlékezetkutatás

A történettudomány, a szociológia és a kommunikációtudomány interdiszciplináris együttműködése az az átfogó keret, ami a XX. század társadalmi változásainak és a történelmi „félmúlt” diszkurzív szelekciós mechanizmusainak a kutatását kellően sokszempontúvá teszi. A hibrid megközelítések létjogosultsága különösképpen látható azokban az esetekben, amikor a személyes és családi emlékezetek, valamint a politikai diskurzusok tagolt, egymással látszólag ellentmondásos következtetéseket és értékítéleteket részesítenek előnyben.

Nemzeti identitás

A magyar történelem az egyén számára potenciális forrásanyagok gazdag tárházaként szolgál, képezzék végül a nemzeti identitást elsősorban akár a kollektív traumák, akár a büszkeségre okot adó események, személyek, tettek. Mint minden identitáskérdés, a nemzeti identitás(ok) sokfélesége is egy olyan tárgykört takar, ami végső soron az értékválasztások társadalmi valóságot is (újra)konstituáló erejére vezethető vissza.

Legfrissebb tanulmányaink

A könyv szerzői és a meghívott szakértők közösen mutatták be a tanulmánykötetet, amellyel idén is folytatódik az a misszió, amit négy évvel ezelőtt, az első Századvég Riport-kötet összeállítása során fogalmaztak meg: a mai Magyarország legfontosabb kihívásai és problémái kapcsán készítenek adatalapú, tudományos szempontoknak megfelelő, ugyanakkor közérthető elemzéseket.

Szakmai megjelenéseink

Kollektív emlékezet és reziliencia – Szempontok az emlékezet társadalomtudományi kutatásához

Forrás

kötő-jelek 2023 – Az ELTE TÁTK Szociológia Doktori Iskola évkönyve

Dátum

2023

Média

Cikk
CSALÁD – ÉRTÉK – TÉR Tanulmányok a családi értékekről

Forrás

Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért

Dátum

2024

Média

Cikk

Add Your Heading Text Here

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit, sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat. Duis aute irure dolor in reprehenderit in voluptate velit esse cillum dolore eu fugiat nulla pariatur. Excepteur sint occaecat cupidatat non proident, sunt in culpa qui officia deserunt mollit anim id est laborum.

szv riport 2024 b1 scaled

Adatalapú, ugyanakkor közérthető elemzések Magyarország legfontosabb kihívásairól!

Vásárolja meg webshopunkban most kedvezményesen!

Frissítettük feltételeinket