A következő időszakban számos tényező befolyásolhatja Magyarország gazdasági teljesítményét. A külpiaci helyzetet tekintve az eurózóna lassú növekedését prognosztizáljuk, ami visszafogott mértékben támogathatja a magyar exportteljesítményt. Az idei év során látott dezinflációs folyamat fennmaradása várható, ami főleg 2024-től támogathatja a fogyasztás bővülését. Lefelé mutató kockázat az orosz–ukrán háború okozta bizonytalanság fennmaradása.
A hazai inflációs folyamatokat tekintve 2022-ben 14,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Idén év elején tetőzött az infláció, így az év/év alapú havi pénzromlási ütem folyamatos mérséklődését tapasztalhattuk a korábbi hónapokban, és már októberben 10 százalék alá csökkent a mutató. Az infláció trendszerű csökkenésének figyelembevételével számításaink szerint
2023-ban 17,7 2024-ben 5,9, 2025-ben pedig 3,7 százalék lehet a pénzromlás átlagos üteme.
Összességében a korábbi előrejelzésünkhöz képest lefelé módosítottuk a várakozásainkat.
Idén a Magyar Nemzeti Bank az irányadó kamatláb csökkentése mellett kötelezte el magát: 2023 szeptemberében az irányadó kamat elérte az alapkamat szintjét, amelyet azóta több lépésben csökkentett a jegybank. A következő években a monetáris politikában fokozatos lazítás várható, az infláció pedig 2025-ben térhet vissza a jegybanki 3±1 százalékos célsávba.
Az idei évre – a korábbi előrejelzésünknél nagyobb – 0,7 százalékos gazdasági visszaesést várunk. Ennek a legfőbb oka a belső kereslet csökkenése: 2023 harmadik negyedévében a fogyasztás 2,1, a beruházás 15,6 százalékkal esett vissza. Így összességében a 2023-as évben a fogyasztás 2,0, a beruházás 12,1 százalékkal csökkenhet. A fogyasztás bővülése lassan mehet végbe, 2024 elejétől fokozatosan emelkedhet. Számításaink alapján a fogyasztás 2024-ben 2,6, míg 2025-ben 2,0 százalékkal bővülhet. A beruházásokkal kapcsolatban gyorsabb visszapattanásra számítunk 2024 második negyedévétől. Várakozásaink szerint 2024-ben a beruházás 8,1, 2025-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet. A kormányzati kiadások idén visszafogottabban, 2,0 százalék körül alakulhatnak, majd ezt követően 2024-ben 2,6, 2025-ben pedig 2,5 százalékkal növekedhetnek.
2023-ban a nettó export visszafoghatja a gazdasági bővülést. Számításaink szerint idén 0,5 százalékkal emelkedhet az export éves alapon, míg az import 3,9 százalékkal csökkenhet. A következő években az export és az import emelkedésére számítunk. Az export – a lassan záródó európai uniós kibocsátási rés miatt – 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 7,4 százalékkal növekedhet. Emellett az import teljesítmény 4,5 és 6,7 százalékkal nőhet a következő két évben.
Összességében a nettó export várhatóan csak 2025-ben lesz pozitív.
A hazai munkaerőpiac is átalakulóban van. Az elmúlt évben nem csak a foglalkoztatás bővült, hanem a munkanélküliség is enyhén (0,3 százalékponttal) nőtt, 2023-ban előrejelzésünk szerint 3,9 százalék lesz a munkanélküliségi ráta. Az idei évben megemelkedtek a háztartások terhei, ami mögött főképp az általános árszínvonal növekedése áll. Ez a folyamat arra sarkall több korábban inaktív háztartást, hogy ismét belépjenek a munkaerőpiacra. Az idei év trendje szerint a belépők közel fele rövid időn belül munkába tud állni, míg másik felük lassabban talál munkát. Előrejelzésünk szerint az idei évben megfigyelt változások a jövő évben is kitartanak, folytatódni fog a foglalkoztatás és a munkanélküliség emelkedése is, becslésünk szerint utóbbi eléri majd a 4,2 százalékot, majd 2025-re visszatér a piac a korábbi állapotához, amikor magas foglalkoztatás mellett ismét csökken a munkanélküliségi ráta 4,0 százalékra.
A 2023. évi költségvetésben szereplő bevételi és kiadási előirányzatok és a várható éves teljesülésük vizsgálata után előrejelzésünk a módosított 5,2 százalékos GDP-arányos deficitnél 0,2 százalékponttal magasabb, 5,4 százalékos ESA-hiányt prognosztizál az év végére. A pénzforgalmi hiány várakozásaink szerint kedvezőbben alakul, és 5,1 százalék lesz.
Várakozásaink szerint év végére a GDP-arányos bruttó államadósság 71,7 százalékra csökken.
A 2024-es költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos hiánycél, a költségvetési törvény részletes célszámainak tervektől történt jelentős eltérése miatt mostanra meghaladottá vált, különös tekintettel az áfabevételek, a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok ezévi alakulására, valamint az uniós programokkal kapcsolatos legfrissebb fejleményekre. A 2024-es költségvetési hiány a költségvetési tervek felülvizsgálata nélkül előrejelzésünk szerint elérné a GDP 4,0 százalékát, ezért a 2024-es költségvetési törvény módosítására számítunk.
| 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) | 4,6 | -0,7 | 2,7 | 3,1 |
| Háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) | 5,8 | -2,0 | 2,6 | 2,0 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) | 2,2 | -12,1 | 8,1 | 3,2 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 11,8 | 0,5 | 2,8 | 7,4 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) | 11,1 | -3,9 | 4,5 | 6,7 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
-15,2 | -10,4 | -13,9 | -13,0 |
| Fogyasztóiár-index (%) | 14,6 | 17,7 | 5,9 | 3,7 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) | 13,0 | 12,1 | 9,7 | 6,9 |
| Munkanélküliségi ráta (%) | 3,6 | 3,9 | 4,2 | 4,0 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában | -8,2 | -4,8 | -6,5 | -6,2 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában | -6,0 | -2,6 | -4,4 | -4,1 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában | -6,2 | -5,4 | -4,0 | -1,8 |
| GDP-arányos államadósság | 73,3 | 71,7 | 71,2 | 69,7 |
Megjegyzés: A jegybanki alapkamat az adott év utolsó negyedévére vonatkozik.
