Jelen tanulmány két ideológia (szuverenizmus és hálózati föderalizmus) rövid, vázlatos bemutatásával, illetve a magyar társadalom ezen ideológiákkal mutatott esetleges értékrokonságával foglalkozik. Ennek keretei közt vázlatszerűen bemutatjuk a két új ideológia főbb pontjait, majd nagymintás „Társadalmi struktúra és értékváltozás” kutatásunk keretében létrehozott adatbázisunk egy blokkja (N=10 000) révén ismertetjük azokat a társadalmi csoportokat, melyek valamely ideológiával értékrokonságban állnak. Azonban fontosnak véljük kihangsúlyozni, hogy célunk elsősorban a szuverenizmushoz és föderalizmushoz közel állók szociodemográfiai és politikai értékorientációs attribútumainak felderítése volt, nem a társadalomban fellelhető pontos számuk megállapítása. Röviden tisztázni szeretnénk a félreértések elkerülése végett, hogy ideológia alatt nem valamiféle hamis tudatot értünk. Ideológiafogalmunk a mannheimi értelemszövevényhez kíván csatlakozni, tehát az ideológia egy koherens, egységesen összefüggő tudattartalom, melynek formáit történetileg kialakult alakzatok tapasztalatai építik fel egy sajátos gondolkodási stílus mentén.Továbbá jogosan merülhet fel a kérdés, hogy miért pont a hálózati föderalizmust, és nem az úgynevezett woke eszmeáramlatokat vizsgáltuk. Ennek oka, hogy elsődlegesen európai fókusszal éltünk, tehát nem kívántuk az amerikai ideológiákat bevonni vizsgálódásaink körébe, már csak azért sem, mert hazai támogatottságuk a merőben eltérő történelmi, kulturális és politikai környezet miatt valószínűleg mérhetetlen. Mindemellett a hálózati föderalizmus intézményi és szellemi háttere is integráns része az európai szellemi vitáknak.
A tanulmány a Századvég Riport 2021 című tanulmánykötetben jelent meg.
