2024 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez viszonyítva a szolgáltatások ára (10,4 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. A háztartási energia ára a bázishatás beépülése által 11,3 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 3,6 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 38,2 százalékos, illetve az alkoholmentes üdítőitalok 14,6 százalékos drágulása járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a liszt 19,0 százalékos, a tojás 17,8 százalékos és a sajt 15,6 százalékos árcsökkenése pozitívan befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását, ami 2021 augusztusa óta először került a jegybank inflációs célsávjának a tartományába.
A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató az előző év azonos időszakához viszonyítva 6,1 százalékos növekedést mutatott. Ez egyrészt azt jelzi, hogy jelentős javulás figyelhető meg a maginflációs folyamatokban is, hiszen 2023 utolsó hónapjához viszonyítva 1,5 százalékponttal csökkent az érték. Másrészt viszont látható, hogy még mindig a gyorsan változó árú termékek inflációja gyakorolja az egyik legnagyobb hatást az pénzromlási ütem alakulására, ami hosszú távon felfelé mutató inflációs kockázatot rejt magában.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, azonban az év eleji átárazások részben magyarázzák ezt az áremelkedést. A havi bázisú infláció alakulásában egyrészt az élelmiszerek árának 1,2 százalékos, illetve a háztartási energia árának 0,9 százalékos növekedése, másrészt a szezonvégi leárazások által a ruházkodási cikkek 2,1 százalékos árcsökkenése játszotta a legnagyobb szerepet. A szolgáltatások ára 0,5 százalékkal növekedett az előző hónaphoz viszonyítva, azonban az év eleji átárazások szerepe itt a legjelentősebb, év közben kevésbé várhatóak jelentős változások.
Összességében elmondható, hogy 2023 első hónapjához viszonyítva 21,9 százalékponttal csökkent az infláció, jelenleg már a jegybank 2–4 százalékos inflációs célsávján belül tartózkodik. Ez mindenképpen kiemelkedő eredményként értékelendő, jelenleg a magyar pénzromlási ütem már a régiós átlag alatt található. A dezinflációs folyamatokhoz természetesen hozzájárult, hogy kiemelkedően magas bázisokhoz történt a viszonyítás, azonban fontos kiemelni a szigorú monetáris politika, a kormányzati intézkedések, a visszaeső fogyasztás, a kedvező makrogazdasági környezet, illetve az erősödő forintárfolyam (a tavaly januári 396 forintos átlagos euróárfolyam 382 forint volt 2024 januárjában) szerepét is. A következő időszakban már nem várható dinamikus csökkenés a pénzromlási ütemben, a legnagyobb kérdést az jelenti, hogy az inflációs célsáv mikorra lesz tartósan elérhető.
