2024 májusában a fogyasztói árak átlagosan 4,0 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. A hónapban az elmúlt évhez képest a szolgáltatások ára (9,5 százalék) emelkedett a legnagyobb mértékben. Ezzel szemben a háztartási energia ára 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi szinthez képest. Az élelmiszerek ára 1,0 százalékkal emelkedett éves bázison, amihez a cukor 29,6 százalékos, illetve a csokoládé és kakaó 9,8 százalékos drágulása járult hozzá jelentősebb mértékben. Ezzel szemben a tojás 22,0 százalékos, a liszt 19,6 százalékos és a tejtermékek 11,6 százalékos árcsökkenése pozitívan befolyásolta az élelmiszerinfláció alakulását. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,7 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint az elmúlt év azonos időszakában.
A szezonálisan kiigazított maginflációs mutató esetében az előző év májusához képest 4,0 százalékos növekedés látható. A maginfláció a teljes inflációs indexhez viszonyítva jelentősebben csökkent az utóbbi hónapokban, jelenleg pedig össze is ért a két érték, ami azt mutatja, hogy már nem csak a gyorsan változó árú termékek inflációja befolyásolja pozitívan a teljes indexet.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek, amihez legnagyobb mértékben a kormányzati beavatkozásnak és a kedvező világpiaci áraknak köszönhetően a járműüzemanyagok 4,4 százalékos árcsökkenése járult hozzá. Ezen túl az élelmiszerek átlagosan csak 0,1 százalékkal drágultak, míg jelentősebb növekedés az előző hónapokhoz hasonlóan a szolgáltatások árában látható.
Összességében megállapítható, hogy 2024 januárja óta már toleranciasávon belülre került az infláció, ami jelentős eredménynek mondható az előző év azonos időszakát jellemző, 20 százalékot meghaladó pénzromlási ütemével szemben. Érdemes kiemelni az élelmiszerek inflációját, ami az év kezdete óta 4 százalék alatti szinten mozog: az árverseny élénkülése, a várakozásoknál lassabban növekvő kiskereskedelmi forgalom és az alacsonyabb alapanyagárak miatt a következő hónapokban is pozitívan járulhat hozzá a termékcsoport az éves bázisú infláció alakulásához. Ezzel szemben a legnagyobb kérdést a szolgáltatások visszatekintő árazása jelenti, ami a bázishatások kiépülése mellett nagymértékben hozzájárul a dezinflációs folyamatok átmeneti lassulásához.
A vártnál kedvezőbb inflációs folyamatok teret nyithatnának a jegybank számára nagyobb kamatcsökkentésre is az év folyamán, azonban mivel az infláción túl a forintárfolyam is egyre meghatározóbb szemponttá vált az utóbbi időszak döntései során, így nem várható, hogy a jegybank az év második felében jelentősebb kamatcsökkentéseket hajtana végre.
