Kibervédelmi tanúsítási rendszerek és egy egységes uniós kibervédelmi rendszerrel kapcsolatos vállalati attitűdök

Noha a valós üzleti igényekre és a teljesítménybeli kihívásokra, illetve az egyes helyszíneken már jól bevált megoldásokra építő innovatív, Ipar 4.0 technológiák már rövidtávon is látványos eredményeket garantálnak az ilyen technológiákat alkalmazó vállalkozások körében, a (kutatásba bevont) hazai feldolgozóipari cégek közel fele (46,8 százalék) semmilyen ilyen típusú megoldást nem használ a mindennapi működése során, amelyek pedig igen, ott az alkalmazott megoldások jellemzően szigetszerűek, nem alkotnak integrált rendszert. Örömteli ugyanakkor, hogy a vizsgált vállalkozások közel háromnegyede tervezi a következő 3–5 évben Ipar 4.0 technológiák bevezetését – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális üzletága által 2022 év végén, a magyar feldolgozóipari vállalkozások körében végzett felméréséből.

Magyarországon továbbra is jelentős és egyre növekvő az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológiák) nemzetgazdaságban betöltött szerepe, hiszen a hazai bruttó hozzáadott érték több mint 7 százalékát adja, közel negyedmillió munkavállalót foglalkoztat, külkereskedelmi teljesítménye pedig jelentősen meghaladja az EU-átlagot. A kutatás szerint ugyanakkor a szektor és közvetve a hazai nemzetgazdaság versenyképességi potenciáljának további erősödését is nagyban hátráltatja az ebben az ágazatban tevékenykedő vállalkozások szerint a szektort érintő, egyre növekvő mennyiségi, minőségi és strukturális informatikus munkaerőhiány, a működési költségek növekedése, illetve az üzleti szemlélet és a vállalkozói kedv hiánya – derült ki a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Digitális Üzletága által 2022 év végén készített kutatásból.

A kisebb települések megtartó erejének erősítéséhez, illetve a modern vidéki életmód elterjedéséhez elengedhetetlenül szükséges a korszerű technológiai megoldások elérhetősége (és igénybevétele). Ez egyszerre jelenti a nagy sávszélességet biztosító digitális infrastruktúra rendelkezésre állását, valamint a digitális megoldások használatához szükséges készségek és képességek meglétét a lakosság és a vállalkozások körében, illetve a korszerű és felhasználóbarát központi és helyi digitális közszolgáltatások elérhetőségét. A nemzetközi összehasonlító elemzések szerint Magyarország jól teljesít a szélessávú szolgáltatások elérhetősége és használata területén, ugyanakkor a digitális kompetenciák, a vállalkozások digitális felkészültsége, illetve a digitális közszolgáltatások igénybevétele terén az uniós átlag alatt szerepel. Az infrastruktúra területén megszerzett pozíciók megőrzése és erősítése, illetve a digitális ökoszisztéma egyéb területeinek összehangolt fejlesztése elengedhetetlen annak a célkitűzésnek az eléréséhez, hogy hazánk 2030-ra digitális felkészültség tekintetében az európai élvonalba kerüljön. Kelemen Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzletág-vezetőjének írása.