A Pénzügyminisztérium november 22-én publikálta az októberi részletes államháztartási adatokat. Már az előzetes adatokból ismert volt, hogy az október havi hiány 427 milliárd forint volt.
Az október elején megjelent új EDP-jelentésből kiderült az is, hogy a kormány a GDP-arányos 4,5 százalékos ESA-hiánycél változatlanul hagyása mellett, a pénzforgalmi hiánycélt 5,9 százalékra, azaz 4 790 milliárd forintra emelte a korábbi 3982 milliárd forintról. Ez alapján kiszámítható, hogy október végéig a módosított éves pénzforgalmi hiánycél 63,7 százaléka teljesült.
A részletes adatokból kiderült, hogy október végéig a költségvetés központi alrendszerének halmozott bevételei 7,1 százalékkal, a kiadásai viszont csak 5,0 százalékkal nőttek.
A gyorselemzéseinkben elsődlegesen vizsgált négy kritikus költségvetési területből kettő – az áfabevételek és uniós bevételek esetében kisebb pozitív elmozdulás volt tapasztalható, de a havi hiány adatra nagyobb hatást gyakorolt a két jelentősen romló tétel: a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok megugró kiadásai, valamint az októberben szintén jelentős mértékben emelkedő kamatkiadások. Ezzel szemben a havi hiányt érdemben csökkentették a rezsivédelmi kiadások kedvező folyamatai.
Az áfabevételek az október végéig 6,8 százalékkal növekedtek 2023 azonos időszakához képest. Az áfabefizetések a szeptemberi visszaesés után ismét növekedést mutattak októberben, de a növekedés üteme mindössze 1,1 százalék volt. Mivel az áfabefizetések mindössze 0,9 százalékkal növekedtek az év egészében, ezért az adatokból az is látható, hogy az áfabevételek növekedése első sorban az áfakiutalások csökkenésének köszönhető.
Az uniós programok bevételei 51 milliárd forinttal növekedtek a 2023. októberi adathoz képest, ami így 192 milliárd forintra csökkentette a 2024. évi összesített bevételek elmaradását 2023 első tíz hónapjához képest. A bevétel növekedés az elmúlt hónapban részben 43 milliárd forint uniós kifizetés megérkezésének volt részben köszönhető, de az ún. egyéb bevételek alkategória ebben a hónapban is több mint a felét tette ki a teljes növekedésnek. Folytatódott októberben is az uniós programok kifizetéseinek visszafogása, de most csak szerényebb mértékben: az összesített kiadáscsökkentés mértéke az előző évhez képest immár 853 milliárd forintot tett ki.
A kamatkiadások 145 milliárd forintos növekedése az előző év októberéhez képest leginkább mértékét tekintve számít negatív meglepetésnek, az irányát tekintve nem.
Szintén meglehetősen kedvezőtlen folyamatok láthatók az utolsó hónapban a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok nettó kiadásai esetében. Októberben jelentős mértékben tovább nőtt a teljes költségvetési hatást mutató nettó kiadás: 327 milliárd forintról 515 milliárd forintra.
A költségvetés jól teljesítő tételeinél különösen nagyot javultak a rezsivédelem és a közüzemi szolgáltatások támogatásának kiadásai, melyek 158 milliárd forinttal voltak kisebbek, mint a megelőző évi októberi adat. A személyi jövedelemadó bevételek éves növekedésének üteme pedig 13,6 százalékra javult, ami 0,5 százalékponttal magasabb a szeptemberi szintnél.
