Az elmúlt hónapokban jelentős visszhangot váltott ki Magyarországon, hogy – az újraválasztott Ursula von der Leyen vezette – Európai Bizottság formálódó agrárstratégiája a gazdák eddigi területalapú támogatási rendszerének kivezetését vetíti előre. A kérdés jelentőségét mutatja, hogy évente mintegy 550 milliárd forint területalapú támogatás érkezik a magyar agrárgazdaságba amely mintegy félmillió ember megélhetését biztosítja. A Századvég novemberi közvélemény-kutatása annak járt utána, hogy a hazai gazdák hogyan vélekednek Brüsszel tervezett agrárpolitikai lépéseiről.

Brüsszel elvenné a jelenlegi támogatást a gazdáktól

Ursula von der Leyen kezdeményezésére készült el az Európai Unió égisze alatt a „Stratégiai párbeszéd az EU mezőgazdaságának jövőjéről” című jelentés, amely a jövőben szakítana a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerével, és a kifizetéseket – egyebek mellett –környezetvédelmi célokhoz rendelné. Érdekesség, hogy Magyar Péter ezzel összehangban a – főként területalapú támogatások formájában érkező – gabonatermesztés uniós támogatása ellen foglalt állást Facebook-bejegyzésében. A felmérés rávilágít, hogy

a hazai gazdálkodók 82 százaléka hallott arról, hogy az Európai Parlamentben az agrártámogatások átalakításával kapcsolatos diskurzus folyik.

Fontos hangsúlyozni, hogy a szóban forgó jelentés azzal indokolja a területalapú kifizetések megszüntetésének szükségességét, hogy az uniós agrártámogatási rendszert felkészítsék az Európai Unió bővítésére. Egyszerűbben fogalmazva a brüsszeli elit célja a mezőgazdasági támogatások rendszerének tervezett reformjával – a jelentős, 40 millió hektáros mezőgazdasági területtel rendelkező – Ukrajna uniós csatlakozásának előkészítése. A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyar gazdatársadalom határozottan ellenzi a gazdálkodók uniós támogatásának átalakítását célzó brüsszeli terveket. Ennek megfelelően

a megkérdezettek 83 százaléka elutasítja, hogy az Európai Unió elvegye a gazdák támogatását, és azt Ukrajna megsegítésére használja.

A magyar gazdatársadalom nemet mond a génmódosított ukrán gabonára

2024 elején Európa-szerte gazdatüntetések bontakoztak ki, ugyanis az olcsó, de megkérdőjelezhető minőségű ukrán agrártermékek importja versenyhátrányba hozta az európai gazdálkodókat. A kutatás rávilágít, hogy

10-ből 8 hazai gazda (80 százalék) szigorítana az ukrán gabona behozatali lehetőségein.

Ezen felül az Európai Unióban 2021 óta napirenden van a génmódosítással kapcsolatos szigorú szabályok enyhítése, 2024 nyarán az Európai Bizottság már zöld utat is adott két, géntechnológiával módosított kukoricafajta élelmiszerként és takarmányként való felhasználására. A GMO-szabályozás lazítására irányuló brüsszeli törekvések ugyancsak nem találkoznak a magyar gazdák elvárásaival.

A válaszadók több mint háromnegyede (76 százaléka) kifogásolja, hogy az Európai Bizottság jelentősen enyhítené a génmódosított növények jelenlegi szabályozását,

és mindössze 15 százalékuk nem lát ebben kivetnivalót.

• Módszertan

CATI módszer, n=500, magyar gazdák körében, adatfelvétel: 2024. november

közéletközvélemény-kutatásMagyarországvidékfejlesztés