Biztonságos internethasználat: a magyar felnőttek többsége felkészültnek érzi magát

A magyar felnőtt lakosság csaknem háromnegyede legalább közepesen felkészültnek érzi magát az online biztonsági kockázatokkal és azok megelőzésével kapcsolatban, és különösen a fiatalok, a magasabb iskolai végzettségűek, illetve a 18 év alatti gyermeket nevelők vallják magukat jártasnak az internetbiztonság terén – derült ki a Századvég által a Biztonságos Internet Napja kezdeményezéshez kapcsolódóan idén januárban készített kutatásból.

A hazai felnőttkorú internetezők online biztonsággal kapcsolatos felkészültségéről szóló 500 fős reprezentatív felmérés keretében a megkérdezettek 73 százaléka legalább közepesen, ezen belül 18 százalék „teljes mértékben” felkészültnek vallotta az internetbiztonság kérdésében. A legmagasabb arányban a 18-29 éves fiatalok és a felsőfokú végzettségűek tartják magukat teljesen felkészültnek. A 60 év felettiek, illetve a 8 általánossal vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében viszont az „egyáltalán nem tartom magam felkészültnek” válaszopciót jelölték meg az átlagot meghaladó mértékben.

A legalább egy 18 év alatti gyermekkel rendelkező válaszadók sokkal felkészültebbnek érzik magukat a gyermekteleneknél és a 18 éves idősebb gyermekkel rendelkezőknél. Ez arra utalhat, hogy a szülők számára fontos a gyermekeik online védelme, ezért többet foglalkoznak az internetbiztonság kérdésével. A mintába bekerült szülők[1] csaknem 60 százaléka teljes mértékben vagy inkább felkészültnek vallotta magát arra, hogy gyermekeinek tanácsot adjon a biztonságos internethasználatról.

A válaszadók jellemzően önállóan tájékozódnak az internetbiztonsággal kapcsolatos kérdésekben: több mint felük online cikkekből és ismertetőkből, csaknem 40 százalékuk barátoktól, ismerősöktől, több mint 30 százalék pedig rokonoktól szerez információt az online biztonsági kockázatokról és azok megelőzéséről.

Bár a biztonságos internethasználat témája jelen van az emberek életében (a válaszadóknak mindössze 19 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sehonnan nem tájékozódik ilyen kérdésekben), a megkérdezettek 66 százaléka nem vett részt és nem is tervez részt venni ilyen jellegű képzéseken.

A kutatás kapcsolódott az Európai Unió Biztonságos Internet Napja kezdeményezéséhez, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet az online biztonság fontosságára, különösen a gyermekek, fiatalok és sérülékeny csoportok védelmére.

Az online biztonság erősítésének lépései:

• a számítógép és a hálózat biztonságossá tétele az operációs rendszer és a felhasználói programok rendszeres frissítésével, a tűzfalbeállítások ellenőrzésével, illetve megbízható vírusirtó program telepítésével;
• tudatos internethasználat: ne adjunk meg soha jelszót vagy PIN-kódot, e-mail-ben érkező mellékletet csak akkor nyissunk meg, ha általunk ismert személytől érkezik, online bankkártyás fizetés esetén pedig mindig győződjünk meg arról, hogy valóban a valódi banki oldalon adjuk meg adatainkat;
• az online tárolt adatok fokozott védelme: felhasználónevünket, jelszavainkat senkinek ne adjuk meg, a közösségi médiában használt profilunkat úgy állítsuk be, hogy az általunk megosztott tartalmakat csak az ismerőseink lássák; rendszeresen készítsünk biztonsági mentést a legfontosabb adatainkról.

Hazánkban is számos program és kezdeményezés dolgozik azon, hogy az internethasználatot biztonságosabbá tegye, ám jelenleg nehéz egyértelműen megállapítani, mely megközelítések a leghatékonyabbak. Vannak transznacionális, átfogó stratégiák, amelyek az online térben éppen olyan bűncselekménymentes környezetet kívánnak kialakítani, mint amilyet a fizikai világban elvárunk.

A szakértők szerint a célcsoportokra szabott megelőzési programok kiemelkedően fontosak lehetnek. Ez azt jelenti, hogy a gyermekeket azokon a platformokon kell megszólítani és oktatni, amelyeket aktívan használnak, mint például a YouTube vagy a számítógépes játékok. A hatékony megelőzési stratégiák közé tartoznak azok a programok, amelyek az internethasználat tudatosítására, a veszélyek felismerésére és az információk megfelelő átadására fókuszálnak. A szülői ellenőrzés kapcsán végzett kutatások szerint nem a teljes szigor a megoldás, hanem az aktív, nyitott kommunikáció, a gyermekkel közösen kialakított, mindkét fél számára elfogadható szabályok, valamint a folyamatos tájékoztatás. Ez a megközelítés erősítheti a gyermek biztonságérzetét és csökkentheti a kockázatokat.

A megelőzés kulcsfontosságú elemei továbbá a forródrótok és segélyvonalak, amelyek lehetőséget biztosítanak a felhasználóknak az online visszaélések, csalások bejelentésére. Ezek az eszközök nemcsak az egyéni esetek kezelésében segítenek, hanem hozzájárulnak egy tudatosabb, biztonságosabb digitális közösség kialakításához is.[2]