Digitális átállás a járműiparban: elindult a nemzetközi technológiai trendekhez
való felzárkózás

A járműiparban a hagyományos belső égésű motorral szerelt járművekből, illetve a hagyományos értékesítési modellekből származó bevételi potenciál évek óta csökken, a növekedés forrását egyre inkább a digitális technológiák alkalmazásához kapcsolódó jelenségek biztosítják: a szoftverek által meghatározott hibrid és elektromos járművek, az egyre nagyobb kapacitású és élettartamú akkumulátorok és a kapcsolódó töltőhálózatok, az alternatív gépjármű-tulajdonlási modellek, illetve a körforgásos üzleti modellek elterjedése.

A digitalizációval összefüggő változások mértékét egy-egy ágazatban számos tényező (például az iparágra jellemző cégdemográfiai mutatók, az ágazati értékláncok összetettsége vagy az adott szektor nemzetközi versenynek való kitettsége) befolyásolja. A Századvég az IVSZ – Digitális Vállalkozások Szövetségével együttműködésben kidolgozott egy, az egyes ágazatok belső digitalizáltságának mérésére szolgáló módszertant, amelynek fontos eleme az érintett ágazathoz tartozó vállalkozások reprezentatív, kvantitatív kutatás keretében történő felmérése is. Jelen elemzésben a hazai járműipari ágazatot reprezentáló 49 vállalkozás megkérdezésén alapuló eredményeket foglaljuk össze.

Az ágazati digitalizáció nemzetközi és hazai helyzete

A válaszadók csaknem harmada szerint a legfontosabb globális ágazati digitalizációs trend a járműfejlesztésben azonosítható, közel negyedük pedig a mesterségesintelligencia-alapú megoldások alkalmazását tekinti leginkább meghatározó jelenségnek. A felsoroltak közül más válaszlehetőséget (pl. robotizáció, felhőtechnológia vagy adatbányászat) a megkérdezettek kevesebb mint 10 százaléka választotta.

A globális trendek hazai érvényesülésével kapcsolatban megoszlottak a vélemények: míg a válaszadók 29 százaléka szerint a hazai járműipar működésére ezek a trendek egyáltalán nem vagy legfeljebb kismértékben lesznek hatással, addig 40 százalék e trendek többé-kevésbé való, 13 százalék pedig ezek teljes körű érvényesülésére számít.

A hazai járműipar digitális fejlesztéseinek mozgatórugóiként a válaszadók legnagyobb arányban a megrendelői elvárásokat említették (69 százalék), de csaknem kétharmaduk a versenyképességet, a működési és a költséghatékonyságot is a digitális fejlesztések hajtóerejeként azonosította.

A digitális fejlesztések térnyerését korlátozó tényezők között a legtöbben az állami/uniós fejlesztési források hiányát említették. Magas arányt kapott a saját fejlesztési források hiánya is, továbbá a munkavállalók és a beszállítók digitális felkészületlensége.

Noha csak minden tizedik válaszadó szerint a robotizáció a járműipar leginkább meghatározó globális trendje, az ágazatot érintő munkaerőpiaci változások kapcsán a legtöbben (21-21 százalék) mégis az automatizálással összefüggő, valamint a fejlesztői munkakörök elterjedésére számítanak.

A megszűnő munkakörökre vonatkozó kérdés esetében még plasztikusabban látszik az ellentmondás az automatizáció térnyeréséhez társított alacsony valószínűség és a megszűnő munkakörökhöz kapcsolódó vélelmek között: a legtöbben (44 százalék) éppen az automatizáció hatására eltűnő fizikai munkaköröket, funkciókat említették. A szellemi tevékenységi köröket csak minden ötödik válaszadó látta veszélyben.

Munkavállalók digitális felkészültsége

A válaszadók több mint négyötöde 15 százalék alatti szintre becsülte a kifejezetten informatikai munkakörökben dolgozók arányát az általa képviselt vállalkozásnál.

A járműipari ágazat egészére vonatkozóan feltett kérdésre a válaszadók harmada nem kívánt válaszolni, akik viszont megtették, szintén 15 százalék alá becsülték a kifejezetten IT-munkakörökben dolgozók arányát az egész ágazat vonatkozásában.

Az IT-munkakörben foglalkoztatottak csaknem fele nincs szakirányú képesítés birtokában a válaszadók által képviselt cégeknél, emellett 14 százalék rendelkezik közép- és 36 százalék felsőfokú informatikai végzettséggel. Az IT-munkakörökhöz hasonlóan a magas szintű digitális (de nem IT-s) készségeket igénylő munkakörökben dolgozók arányát is viszonylag alacsonyra becsülték a válaszadók: csaknem minden második nyilatkozó szerint az ilyen munkakörök aránya saját cége esetében nem haladja meg a 15 százalékot.

A válaszadók háromnegyede (74 százalék) számára nem okoz gondot az informatikai végzettséggel rendelkező munkavállalók hiánya. Akik úgy nyilatkoztak, hogy problémát jelent ez a körülmény a vállalat életében, jórészt kezelhetőnek érezték a helyzetet, és csak az összes megkérdezett 6 százaléka szerint gátolja már a fejlesztéseket is az általuk tapasztalt IT-munkaerő hiánya.

Az ágazat egészét tekintve a válaszadók kétharmada (65 százalék) ugyanakkora vagy alacsonyabb mértékű kihívásnak tartotta az IT-szakemberhiányt, mint saját vállalkozása esetében, ugyanakkor minden negyedik válaszadó iparági szinten nagyobb problémaként azonosította.

Digitális termékek és tevékenységek súlya

A digitális fejlesztések járműiparban betöltött szerepéhez mérten meglehetősen magas (68 százalék) volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik legfeljebb 15 százalékra tették saját cégüknél a digitális termékek, illetve szolgáltatások súlyát a teljes portfólión belül.

A megkérdezettek percepciója szerint a digitális termékek és szolgáltatások súlya saját cégük portfóliójában elmarad az ágazat átlagától, hiszen az iparág egészére vonatkozóan nagyobb arányban becsülték 15 százalék felettire a digitális termékek, szolgáltatások súlyát, mint saját cégüknél.

A digitális jellegű tevékenységek árbevételhez viszonyított arányára vonatkozó kérdésre a válaszadók kétharmada 15 százalék alatti arányt említett, míg 55 százalék feletti mértékről csak 17 százalék számolt be.

A válaszadók összességében úgy vélték, hogy árbevétel-arányosan az iparág egészében nagyobb súlyt képviselnek a digitális jellegű tevékenységek. Ez is arra utal, hogy a nyilatkozók iparági összevetésben saját vállalkozásuk digitális teljesítményét kedvezőtlenebbnek ítélik meg.

A megkérdezettek döntő többsége (87 százalék) szerint a digitális termékek és szolgáltatások részesedése az általuk képviselt vállalkozás exportjából legfeljebb 15 százalék.

Az ágazat egészének digitális exportteljesítményét azonban magasabbnak gondolják. A megkérdezettek ötöde nem kívánt válaszolni erre a kérdésre, akik azonban megtették, nagyobb arányban vélték úgy, hogy az ágazat egészének digitális exportteljesítménye 16 százalék feletti.

Digitális beruházások és fejlesztések súlya

A válaszadók közel kétharmada (65 százalék) szerint a digitális beruházások mértéke saját vállalkozásuk esetében nem haladja meg a 15 százalékot.

Az ágazat egészére vonatkozóan a válaszadók jóval magasabb aránya értékelte 15 százalék felettire a digitalizációs célú beruházások súlyát. Ezen a területen is túlsúlyban vannak azok, akik saját cégük esetében az ágazat egészéhez képest digitális értelemben lemaradást érzékelnek.

A digitális jellegű tevékenységek kutatás-fejlesztésen belüli aránya a válaszadók több mint háromnegyede (77 százalék) szerint saját cégénél nem haladja meg a teljes KFI tevékenység 15 százalékát. Számottevően nagyobb arányban gondolták 15 százaléknál magasabbnak a digitális KFI tevékenységet a teljes iparág esetében, mint saját vállalkozásuknál.

Jövőbeli trendek, kilátások az ágazatban

A járműipar jövőjét meghatározó technológiai megoldások, jelenségek között a válaszadók a beépített digitális technológiákat, a fenntartható anyaghasználatot, továbbá az alkatrészgyártásban a 3D nyomtatás alkalmazását gondolták a leginkább meghatározó fontosságúnak. A leginkább ellentmondásos megítélésűek az autonóm („önvezető”) járművek, valamint a hidrogénhajtás és a szintetikus üzemanyagok voltak.

Az járműipar digitális transzformációjának felgyorsítása érdekében a válaszadók a legnagyobb arányban az állami és EU-s pályázati források elérhetővé tételét említették, de a szélesebb körű digitális ismeretek és az átláthatóbb szabályozási háttér is viszonylag magas említési arányt kapott.